Õfelsége
a
MAGYAR
SZENT KORONA
ISTEN
VÉDJE A SZENT KORONÁT,
ISTEN
VÉDJE MÁRIA ORSZÁGÁT !
a
A
Szent Korona Tan
II. Szilveszter pápa
A Magyar
Szent Koronát
II. Szilveszter pápa küldte
Asztrik apáttal
Szent István királyunknak.
Aba Novák - Asztrik átveszi a koronát
Feszty Árpád - A magyarok bejövetele
A képre klikkelve megtekintheti a Feszty
körképet
A Magyar Szent Korona tulajdona a Kárpát-medence egész
területe, minden polgára, aki a
Magyar Szent
Korona uralma alatt került be a Kárpát-medencébe,
a Magyar Szent Korona polgára. Ez jogilag áll fenn,
mivel 1038. augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján,
Szent István királyunk Székesfehérvárott
a Mennybe fölvett Szûz Mária ünnepén
és templomában országát a Magyar
Szent Koronát magasba emelve Szûz Máriának
ajánlotta fel.
Ez az ég és a Föld között
kötött szerzõdés a Kárpát-medencét
Szûz Mária országává tette, és
ezért ezen a jogi helyzeten a földi hatalmak nem változtathatnak.
A Szent Korona-eszme Szent István tudatos politikai és
államjogi alkotása.
Trischler Ferenc - Szent István szobra
Lajosmizsén
A törzsi szervezet felbomlása és a megyerendszer
bevezetése szükségessé tette, hogy a Kárpát-medence
egész szabad lakossága számára István
király jogi biztosítékot adjon
a kiváltságok megtartására és a király
leválthatóságára. Ennek legegyszerûbb
módja az volt, hogy István király koronáját
és ezzel a mindenkori királyt
az ország fölé helyezte.
St. István herma
Kalocsa - Fõszékesegyház
Szent István
intelmei szerint a Magyar Szent Korona jelképezi az országot,
mint területet, az országot, mint az egy uralom alá
tartozó népességet, a közigazgatási
intézményrendszert, az apostoli keresztény hitet,
az apostolságot, az uralkodó személyét,
az uralkodói tulajdonságokat és képességeket
az igazságos ítélkezést és a jogi
intézményrendszert, a társadalmi türelmet,
az ország védelmét és az országban
lakó, együttélõ, vendégként
befogadott idegen népeket. Szent István intelmei fiához,
Imre herceghez, St. István írásban megmaradt alkotmánya.
Szent Imre herceg
Mi sem bizonyíthatja jobban a Szent István-i életmû
szent és tiszta voltát, minthogy a Szent István
által megvakíttatott Vászoly (Vazul) unokája,
Szent László király kezdeményezte St. István
szentté avatását, vagyis oltárra emelését.
St. László Herma
Gyõr-Székesegyház
A Szentkorona-eszme és tan, mint államjogi rendszer alkalmas
arra, hogy ma is jogi, társadalmi rendünk középpontjában
legyen, ugyanis ez keresztényi, türelmes, befogadó,
nem kirekesztõ, ugyanakkor nemzetvédõ és
megtartó erõ is. "A Szent Korona-tan nem csak emléke
egy dicsõ múltnak, hanem, kötelezõ
érvénnyel bíró közjogi tan.
A Szent Korona
élõ személyiség voltát és
a Szentkorona-tan hatályos közjogi tan voltát
nem kérdõjelezheti meg az a sajnálatos tény,
hogy a mai magyar törvényhozó hatalom nem csak, hogy
nem igényli a Szent Korona közjogi tana segítségét,
de nem is tekinti
élõnek sem hatályosnak, márpedig a Szent
Korona a mai magyar társadalom akaratától
függetlenül is az, ami volt, aminek hosszú évszázadokon
át tekintették. A magyar államhatalom
alanya, a Szent Korona-tan pedig a történelmi magyar
alkotmánynak éppen az a központi elmélete,
amely hatálytalaníthatatlansága
által, legfõbb biztosítéka a magyar közjog
folytonosságának".
A Szent Korona-tant soha vissza nem vonta alkotmányosan összeült
magyar törvényhozás. Az 1920. évi magyar nemzetgyûlés
a jogfolytonosság kérdését érdemben
a Szent Korona-tan szellemében a II. világháború
után Magyarországon a magyar nemzeti öntudat elsorvasztását
kormányprogram szintjére emelték; az idegen hatalom
kiszolgálói megpróbáltak mindent megtagadtatni
a magyarsággal, ami nemzeti önérzetét megtarthatta
volna. Az 1990-ben összeült rendszerváltoztató
országgyûlés sem a Szent Korona-tan, sem a jogfolytonosság
jelentõségét, nem tudta felfogni. A "törvénysértés
jogot nem alapít" elve alapján a magyar történelemben
mindig, így 1790-ben, 1865-ben és 1920-ban is helyreállt
a jogfolytonosság csak az 1990-es országgyûlés
tagjai nem merték felvetni a jogfolytonosság helyreállításának
kérdését.
A történelmi Magyarország nagycímere egyesíti
a történelmi
Magyarország mindegyik tartományának címerét.
Középütt a magyar címer. A három leopárdfej
Dalmácia. A 26 négyzetbõl álló sakktábla:
Horvátország. A csillag és nyest: Szlavónia.
A sas
a nappal és holddal, valamint a hét toronnyal: Erdély.
A kétfejû sas: Fiume. A magyar Szent Korona-tanhoz hasonló
jogi nézetek Európa több országában
is megtalálhatók de olyan
jogrendszer formájában nem, mint a Magyar Királyságban
volt. Méltán állíthatjuk hogy a Magyar Szent
Korona-tan egészen egyedülálló, jogrendszerét
és átfogóságát tekintve. A Szent
Korona-tan kialakulása, kezdete Könyves Kálmán
(1095-1116) király uralkodása idejére tehetõ.
Õ volt az, aki Hartvik gyõri püspököt bízta
meg
Szent István király életének megírásával,
a fennálló
hagyományok alapján. Könyves Kálmán
alatt erõsödött meg a Szent István tisztelet
és az Õ nevéhez
fûzõdik a Szent Korona-tan végsõ kialakítása
is.
Könyves Kálmán király
Könyves Kálmán kora után a Szent Korona már
nem csupán egy tisztelt szent királyi jelvény,
hanem egy, a királyi hatalmon felülemelkedõ személy,
akinek az egész ország hûséggel tartozik.
Így válik egy
szent ereklye mindenek felett álló hatalommá, a
mindenkori király feletti lelki hatalommá. A XIII. században
és az Árpádház-i dinasztia kihalása
után (1305) is a Szent Koronát úgy fogták
fel, mint az
Isten választotta királyok, személyek tulajdonát
és örökségét, amelynek birtoklása
egyet jelentett a korona szentségi tulajdonságainak az
átörökítésével az utódokra.
A Szent Istvántól származó Szent
Koronával
történõ megkoronázás fontosságát
és annak
közjogi szerepét jól szemlélteti III.
Endre
III. Endre király
király
(1290-1301) Theodor székesfehérvári püspökhöz
írt levelének egy részlete: "a mi uralkodásunk
és megkoronázásunk ellenségei elõbb
titkon, majd nyíltan azon mesterkedtek, hogy trónralépésünkkor,
ne juthassunk a Szent Király koronájához, hogy
a mi uralkodásunk tekintélye és az országlakók
üdve kérdésessé tétessék."
Így válik a magyar történelmi
gondolkodás sajátjává, jogrendje részévé
a Szent Korona tulajdonságának kizárólagossága,
királyságot és országot megtartó
erejébe vetett hite.
Zsigmond király
A XV. században már jogi formát kapott ez a felfogás.
Amikor az ország fõurai összeütközésbe
kerültek Zsigmond királlyal (1387-1437) és maguk
vették
át a királyi hatalomnak a birtoklását, ezt
a Szent
Korona joghatóságának felhatalmazásából
tehették meg. Ez alapján a király helyett a koronát
Magyar koronázási ékszerek
- Budapest Parlament
nevezték
ki a hatalom gyakorlójának. Õk maguk pedig a korona
felhatalmazásából intézkedtek. Mintegy száz
évvel késõbb, Werbõczy István
híres latin nyelvû Hármaskönyvében írásba
foglalta
Werbõczy: Tripartitum (Bécs, 1517)
a
Magyar Szent Korona tan-t. A joggyüjtemény szerint: A hatalom
forrása a Szent Korona és nem a király. A Szent
Korona az ország "teste", tagjai pedig a fõrendek, fõpapok,
bárók, nemesek és az uralkodók. Nemességi
cím és birtokok adományozása, a
Szent
Korona joga és nem a királyé. A társországok,
mint Horvátország, Dalmácia, Szlavónia,
Erdély a Szent Korona országai. Jószágvesztés
esetén a birtok visszaszállt a koronára és
a király ezen birtokokat csak azért adományozhatta
tovább mert a Szent Korona jogai a megkoronázással
ruházódtak rá.
Révay Péter emlékirata
1613-ban jelent meg Révay Péter: Commentarius
De
Sacra Regni Hungariae Corona címû emékirata. (A
Magyar Királyság Szent Koronájának magyarázata.)
Ebben és késõbbi mûvében: a magyar
államról és a magyar Szent Koronáról
címûben, igen emelkedett
stílusban fogalmazta meg a Szent Korona tant. Õ
a törvények törvényének nevezte
azt. A
Szent Korona-tan elmélete töretlenül fennmaradt
a Magyar Királyságon belül.
A Magyar Királyság
Késõbb a történelmi változások
következményeként az I. világháború
után ugyan megszûnt a Magyar Királyság mint
államforma de a Szent Korona tisztelete, rangja és
méltósága mind a mai napig semmit sem vesztett
eszmei fényébõl és tartalmából.
A magyar nép számára a Szent Korona
Szent István
államalapító királyunk örökségeként
megmarad mindaddig, míg magyar ember él itt a Kárpát-medencében.
A Szent Korona tana õsi, mondáinkban is tükrözõdõ
felfogásunk szerint a magyarság mint nép, mint
közösség hivatását Isten
szabta meg, jelölte ki. Emese királyné álmában
ez úgy jelenik meg, hogy
Emese királyné
utódaiból
szent királyok származnak, akik nem az álomlátás
helyén, hanem attól nyugatra terjesztik ki hatalmukat.
Ezer évvel ezelõtt Szent István Rómába
küldte Asztrik püspököt. Asztrik küldetése,
Asztrik apát és Géza fejedelem
Géza
nagyfejedelem és István munkájának elismeréseként,
királyi diadém (vissza) hozatala és a királyság
elnyeréséhez a pápai elismerés volt. A krónikák
szerint a Szentatyát álmában látomás
figyelmeztette, hogy ez a Korona Istvánt és a magyarságot
illeti. Ezer évvel ezelõtt, karácsony napján
az Isten küldötte angyal hozta a Koronát. Szent István
fején igazolta és az ég kijelölte
vezetõ karizmatikus közösséget szolgáló
elhivatottságát. Ezer éve népünk szent
nemzet, királyi papság, bûnei, hibái, bukásai
ellenére. Illõ hogy felidézzük a Szent Korona
tant amely ezer évig megõrizte nemzetünket. A Szent
Korona tan a történelem alkotása, kezdete az Etelközben
kötött vérszerzõdéshez, és Szent
István intelmeiben lefektetett elvekhez kapcsolható. Végsõ
kialakulásának ideje közel ezer évet fog át.
A Magyar Szent Korona
lajosmizsei templomban õrzött másolata
A Szent Korona-tannak két nagy része van. Az egyik
tartalmi, a másik eljárásjogi kérdéseket
foglalja magában. A kettõ viszonyát az a
felfogás tükrözi, amely szerint a kifogástalan
tartalmú alkotmány, vagy
törvény sem érvényes, ha azt cogens (nem áthágható)
eljárásjogi szabályok be nem tartásával
fogadták el. A Szent Korona-tan közjogi fogalom, amely a
Szent Korona erkölcsi-jogi személyiségén,
mint intézményen alapul. A Korona megszemélyesítése
a világon egyedülálló. A Szent Korona elvonatkoztatott,
(fölötte áll) a mindenkori államhatalmat gyakorló
fõtõl, (királytól, kormányzótól,
elnöktõl stb.) és a tagoktól. Egyesíti
magában a hatalom egészét,
vagyis azt a hatalmat, amely a fõ és a tagok között
véglegesen megosztott a törvényhozói és
végrehajtói hatalom szempontjából. Ebbõl
következik, hogy a nemzetet, mint a közösséget
megilletõ hatalom együtt kizárólag a Szent
Koronában, van meg. Ezt a hatalmat csak a Szent Korona testesíti
meg. Birtokolja az ország területét, adott esetben
hozzá tartozhatnak a csatlakozó országok. Ezért
volt szokásos, hogy a törvényekben a "Szent Korona
Országai" kifejezést használták. Birtokolja
mindazt, ami a Nemzet folyamatos fennmaradásához szükséges.
Ebbõl kiemelkedõ jelentõségû a föld
használatát szabályozó joggyakorlat. Földet
kizárólag magyar állampolgár birtokolhat
illetve magyar állampolgár használhat. A hazai
föld minden talpalatnyi területének tulajdonosa
a Szent Korona. A Szent Korona volt a garanciája annak, hogy
érvényt szerez az etelközi alapszerzõdésnek,
amely szerint, amit közös
erõvel szereztek a honfoglalás során, abból
mindannyian érdemeik szerint részesedjenek. Az úgynevezett
királyi jog -a just regium- az ország Szent Koronájának
azon joghatóságát fejezi ki, amely szerint az összes
földbirtok a nemzeti hatalom része. Ebbõl a király
a Szent Koronára visszaáramlás jogát
magában foglalva csak a nemzet javára végzett
teljesítmény fejében részesíthet
bárkit. Vagyis minden birtok közvetlenül a Szent
Koronától veszi eredetét. Ez az elv a "Sacra corona
radix omnium possessionum". 1848-tól ez az elv gyengül,
napjainkban pedig a liberális lobbi éppen ennek az elvnek
a kijátszásával zsebszerzõdés,
törvénykezési
liberalizálás stb. igyekszik az ország földjének
megszerzésére, ezzel függetlenségének
eltörlésére. Ennek meggátlását
magában foglaló
Szent Korona tan igazolja az õsi magyar történelmi
alkotmány elveinek aktualizálását.
A Szent Korona rendelkezik az ország lakói életének
fenntartásához nélkülözhetetlen gazdasági
ágazatok és azok kapacitása felett,
továbbá azon közgazdasági
szabályozókkal, amelyek az árak, bérek,
pénzforgalom stb. területén szerepüket tekintve
fontosak. Ezek a jogok a középkorban a "királyi
jogok"
közé tartoznak, pl. a sóbányászat,
ércbányászat képezték a királyi
bevételek zömét. Az elmúlt tíz év
legnagyobb bûne ezek idegen kézre játszása
volt. Bizonyos személyek, csoportok hatalomra jutása
azzal függött össze, hogy e téren kedvezményekhez
juttatták a nemzetellenes erõket. A Szent Korona minden
erkölcsi tekintély birtokosa.
A tagok részérõl minden közjogi tett a Szent
Korona fényét növeli. Csak a Szent Korona részére
végzett szolgálat részesedhet jutalomban. A hûség
is csak a Szent Korona iránti odaadást jelentette, a Szent
Korona nevében végezték a legfontosabb állami
aktusokat is, pl. a nemzetközi szerzõdéseket a Szent
Korona nevében kötötték meg.
A Szent Korona eljárásjogi szabályai közül
a következõket emelhetjük ki: Nem lehet érvényesen
törvénykezni, ha az ország függetlensége
korlátozott, katonai megszállás van, vagy ezzel
azonosan értelmezhetõ külsõ idegen hatalom
nyomása alatt van az ország. Ez volt a helyzet 1849-1865-1867
között, illetve 1945-1991-ig. Ha az ország
önrendelkezési joga sérül, provizórikus
(ideiglenes) helyzet áll elõ. Ilyenkor a meghozott
"szabályokból"csak a normális polgári életet
biztosító intézkedések betartása
lehet indokolt. Provizórikus helyzetben a normális helyzet
kialakítására irányul a fõ
törekvés.
Ez történt 1865-1867, 1921-1926 között.
Ha a provizórikus helyzet megszünt, ezen idõszak
törvényeit -ha azok szükségesek, újból
törvényesen is el kell fogadni. A véglegesen megosztott
hatalomból a FÕT megilletõ közhatalom átruházása
csak egyetlen koronával, a Szent Koronával történhetett
meg. Királyságban ez a koronázással és
a hitlevél kiadásával valósult meg.
Székely Bertalan - Vérszerzõdés
Etelközben
A véglegesen megosztott hatalomból a tagokét, az
Etelközben lefektetett jog alapozta meg. Ez biztosította
hogy a tagok részt vegyenek a törvényhozásban,
a végrehajtó hatalomban, a megyék, a városok
és a községek kormányzásában.
A Szent Korona tagjai a Fõvel együtt alkották meg
a Szent Korona egész testét. A kettõ együtt
tehát a "totum corpus Sacrea regni Corone totum Corpus Regni."Mivel
e kettõ csak a Szent Koronában van együtt
a Szent Korona az egyetlen szuverén. Sem a fõ, sem
a tagok önmagukban nem rendelkeznek a szuverenitással. A
hatalom teljessége csak a Szent Korona egész testét
illeti meg." A Szent Korona tagjainak köre a történelem
folyamán változott, egyre bõvült.
A Szent Korona tagjai kezdetben a fõnemesség, a fõpapság,
késõbb köznemesség, majd 1848-tól a
választópolgárok.
A Szent Korona-tannak csak néhány elemét iktatták
törvénybe. Részletesebben Werbõczy István
fejtette
ki, illetve elveit a hagyomány, a joggyakorlat garantálta,
jelentõségét ezeréves történelmünk
bizonyítja. Igen sajnálatos tény és egyben
szégyen, hogy jelenlegi alkotmányunk a szovjet-orosz megszállás
alatt ránk erõltetett, sztálini típusú
alkotmány 1990 után többször módosított
változata. El kell gondolkodni a Szent Korona-tan idõszerûségén,
és jogfolytonosságának helyreállításán.
A Szent Korona több mint királyi dísz vagy jelvény.
Hazánknak és függetlenségünknek, nemzeti
önérzetünknek letéteményese. A Szent
Korona a magyar nemzet, a magyar nép, a magyar HAZA. És
mivel ez így van, idétlenség (vagy tudatlanság)
azon
élcelôdni, hogy 1920 és 1946 között király
nélküli királyság voltunk. Ugyanezért
természetes,hogy 1990 után államunk
címerére és címerébe a
Szent
Korona is visszakerült. A korona a respublicának is
összefogó jelképe. Amint hogy a középkorban
is nevezgették hazánkat, akkor királyságot,
res publicának, a köz ügyeinek képviseleteként.
De ez a tény magyarázza az érthetetlennek
tûnõ vad
indulatot is ami a nemzet külsô és belsô ellenségeiben
a Szent Koronával kapcsolatban támad.
1918-1919-ben legszívesebben elkótyavetyélte volna
az akkori hatalom. 1951-ben pedig porig rombolták
az akkor alig húsz esztendeje álló 1931-ben felszentelt
Regnum Marianum templomot, melynek tornyát,
egyedülállóan a Szent Korona díszítette!
A felrobbantott Regnum Marianum templom
Ezt a gyalázatos tettet, talán nem is akadt a szovjet
hatalom megszállta országokban hasonló eset, máig
feledtetni akarják. Az építõmûvész,
Kotsis Iván épületei között nem is szerepel
a lexikonokban, mintha el sem készült volna, de hála
Istennek, áll már az új templom, amit
újból felemelt a szeretet.
Az új Regnum templom kívül
és belül
És nem csak áll az új templom, de benne a
MAGYAR
PIETA,
mely
emlékeztet a magyar sorsra:
V. Majzik Mária - Magyar Pieta
A magyar történettudomány, a jogtörténet
és a jogot is felülmúló erkölcsi tudatunk
soha se címerünkbôl se közéletünkbôl
se lelkünkbôl nem számûzheti többé
a Szent Koronát.
A Szent Korona Lovagrend tagjai a képen
balról jobbra:
Dr. Bakos Batu nagymester
Dr. Dévényi Ferenc fõtisztelendõ
Dr. Istvánffy Sándor kancellár
Dr. Molnárfi Tibor
Dr. Nagy Dezsõ
A XX. század nemeslelkû
magyarja,
Nemeskürty István
tanár úr
sokat írt és
dolgozott a
Magyar Szent Korona és
tana témakörben.
Fenti leírásunkban
az interneten megtalálható
gondolatait változtatás
nélkül felhasználtuk,
amiért köszönetünket
és nagyrabecsülésünket fejezzük ki.
Ismét
bebizonyosodott,
hogy
a hagyományt komolyan kell venni!
Míg a Magyar Korona Bizottság körmeszakadtáig
ragaszkodik a kettõs korona elmélethez, miszerint a
Szent Korona alsó része görög, a felsõ
pedig latin eredetû, addig Ferencz Csaba "Szent István
Koronája" címû mûvében tudományos
érvekkel alátámasztva bebizonyította és
egyértelmûvé tette, hogy
a Parlamentben õrzött Magyar Szent Korona pontosan ugyanaz,
mint ezer esztendõvel ezelõtt. A
kiváló mérnök rendkívül pontos
mérésekkel és adatokkal egészíti
ki mûvét. Tagja volt ugyanis annak a mérnöki
csoportnak, amely még 1982-ben szerkezeti és technológia-anyagtudományi
felmérést készített az akkor még
a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállított koronázási
ékszerekrõl.
A kettõs korona elméletet mindössze a XVII. század
végén találták ki, amikor is Veszprémi
István orvos 1790-ben észrevette, hogy a korona abroncsán
görög, míg pántjain latin nyelvûek a
feliratok. Ekkor eszelték ki, hogy a két külön
darabot késõbb dolgozhatták egybe. Ez az elmélet
azonban Ferencz Csaba gondos és precíz kutatásai
nyomán köddé vált. A
korona egy helyen, egy idõben készült. Azonos azzal,
amit II. Szilveszter pápa küldött Szent István
királynak és amelyben a Szent Királyt megkoronázták.
A mérnök azt is egyértelmûen bebizonyította,
hogy a kereszt ferdesége nem ütéstõl származik,
hanem pontosan abban a 23.5 fokos szögben áll, amit a
Föld tengelye bezár a Nap egyenlítõi síkjához
képest. A kereszt csõbõl
van, ami erõszakos ütéstõl ferdítve,
elõbb szakadt volna ki a keresztet tartó lemezbõl,
mintsem meghajolt volna.
A tudós a koronához hasonlóan a palástot,
a jogart és az országalmát, valamint a kardot
is megvizsgálta és ennek során megállapította,
hogy a palást a Szent Koronán is használt aranymetszési
eljárás pontos és teljes alkalmazásával
készült. A jogar és az országalma szintén
a korona méret és arányrendszerének ismeretében
készült, ellentétben a karddal, aminek méretei
arról árulkodnak, hogy késõbb készült
és nyilvánvaló, hogy a Prágában
õrzött Szent István kard tartozott hozzá
ehhez az együtteshez.
Kellermayer Miklós:
A Szent Korona igazsága
"Jaj annak, aki egyet is megbotránkoztat
a kicsik közül, akik hisznek". De annak is, aki a 15
millió magyar közül botránkoztat meg egyet
is. Aki megkísérli egy magyarnak is elvenni reményét
abban, hogy ha leszakad az Ég is, marad magyar mégis-mégis
õsi, szép és rémületlen". (Ady
Endre: Ad az Isten) Hogy mivel lehet egy magyarnak, vagy még
inkább minden magyarnak a nemzeti múltból fakadó
reményét elvenni?
Leginkább a nemzeti büszkeségét
aláásó hamis állításokkal.
Közülük is elsosorban a Szent Korona sértésével,
nimbuszának fondorlatos lerontásával. A magyar
Szent Korona tárgyi bizonyítéka a csodának,
a Kegyelemnek, amely a Megváltóhoz, Jézus Krisztushoz
megtért magyar népet itt, nyugat és kelet találkozásánál,
oly sok csapás, oly sok viszály után is megtartotta.
A Szent Korona túl azon, hogy tárgyi bizonyíték,
egyben reményt adó eroforrás is! Ebbõl
az erõbõl töltekezik fel az a többszázezres
sereg is, amely 2000. január 1. óta a Parlament kupolacsarnokába
zarándokol, hogy a Szent Koronát láthassa, közelében
lehessen. Mindazok, akik a Szent Koronát a "ma ismert"
jelzõvel illetik, akik tudásra, sõt tudományra
hivatkozva ismétlik azt az 1800-as években kiagyalt
ártó hamisságot, miszerint az a korona, amelyet
a magyar nép Szent Koronának hív, nem lehetett
Szent Istváné, nem kaphatta II. Szilveszter pápától,
mert ez jóval Szent István halála után,
két külön részbõl egyesített
tákolmány, függetlenül attól, hogy
milyen szándékkal ismétlik az alaptalan állításokat,
hamisságokat: ártanak, gyermeket, felnõttet egyaránt
megbotránkoztatnak. Ez a megbotránkoztatás történt,
bizonyosan nem ártó szándékkal az egyik
nagy példányszámú hetilap 2000. évi
karácsonyi számában. A neves szobrász,
aki a korábbi évtizedekben megrendelésre több
Szent István szobrot is faraghatott, így nyilatkozott
a Szent Koronáról: "Ugyancsak bizonyos, hogy a
ma ismert Szent Korona soha nem lehetett kezében". (Mármint
Szent Istvánéban, sem az 1000 évvel ezelõtti
megkoronázásakor, sem utána, 1038-ban bekövetkezett
haláláig). Egy ilyen állítás eleve,
de a Szent Koronát megvizsgáló ötvösmûvészek
által feltárt igazság után már
abszolút módon is hamis, s mint ilyen, megbotránkoztató.
Olyan állítás, ami ellen kötelezo tiltakozni!
A Szent Korona ötvösmûvészek által elvégzett
vizsgálata ugyanis cáfolhatatlanul bizonyította,
hogy a Szent Korona egységes alkotás. Errõl az
egységes alkotásról késõbb levettek
három képet, s helyükre a remek mûvészi
munkához képest barbár módon ráerõszakolták
VII. Dukász Mihály bizánci császár,
Konsztantinosz társcsászár és I. Géza
magyar király képeit. Több adat igazolja, hogy
a levett képek közül az egyik a Szûzanyát,
Jézus Krisztus édesanyját ábrázolta
áldott állapotban. A Szûzanya képe a koronán
középen hátul volt, éppen ott, ahol most
Dukász képe van.
Az ötvösök vizsgálata
azt is valószínûsítette, hogy a Szent Korona
a IV. század körül Kis-Ázsiában készülhetett.
Az ötvösmûvészek által feltárt
igazságot ma már egyre többen ismerik. Iskolások,
fiatalok tömegei zarándokolnak Budára, hogy a Mátyás
templom Keresztény Múzeumában Csomor Lajos és
a többi ötvösmûvész által feltárt
igazságok képes bizonyítékait megismerhessék.
Ez egyben azt jelenti, hogy ma már nagyon sokan vannak, akiket
az idézett mondat nemcsak megbotránkoztat, hanem az
igazság védelmében tiltakozni is fognak ellene.
Csomor Lajos és a többi ötvösmûvész
által feltárt igazságok mellé egy további
igazságot kell kiemelni. Azt, hogy a Szent Korona szakrális
mûvészi alkotás! Csak olyan valaki tervezhette,
aki az Ó és az Újszövetségi Szentírást
egyaránt jól ismerte. Aki feltétlenül hitte,
elfogadta és magáévá tette a Szentírásban
foglaltakat. A szakralitás tényét és egyben
magyarázatát is legalaposabban Szigeti István
A Szent Korona titka (Aachen-Antológia Nyomda, 1996) címû
könyvébol lehet megismerni. Szigeti István, aki
az aacheni dóm magyar kápolnájának plébánosa,
alapos érvekkel valószínûsíti, hogy
a magyar Szent Korona Világosító Szent Gergely
terve alapján 304-308 között készült
az elso keresztény ország, Örményország
valamelyik ötvösmûhelyében az akkor megkeresztelt
király, III. Tiridates számára. Szigeti István
ezzel a felvetésével logikus magyarázatot ad
a Szent Koronán lévo kettõs, görög
és latin feliratokra is. Örményország keresztény
állammá válása elõtt a Római
Birodalom része volt. III. Tiridatest elõször Rómában
koronázták meg. Ott nevelkedett. Ez a tény adja
a latin felirat hátterét. Világosító
Szent Gergely viszont görögül, görög nyelvterületen
hirdette az Evangéliumot. Így a latin mellett a görög
nyelvû feliratok is elfogadható magyarázatot kapnak.
Szigeti István magyarázata azért olyan fontos,
mert elsõdlegesen a kétnyelvû feliratokba kapaszkodtak
azok a "tudós" történészek, akik,
hogy ártsanak a magyarságnak, a Szent Koronát
két külön részbõl egyesített
tákolmánynak kezdték hirdetni az 1700-as évek
végén és az 1800-as években. Hamis állításaikkal
azt a cinikus becsmérlést gerjesztették és
gerjesztik, hogy a magyarok olyan együgyûek, hogy egy tákolmányt
ruháztak és ruháznak fel szent ereklye-nimbuszszal.
Sajnos még ma is sokan hirdetik, sõt még tankönyvekben
is olvasható, hogy a magyar Szent Koronát két
részbõl egyesítették. Ezen hamis feltételezés
szerint a görög feliratú részt VII. Dukász
Mihály küldte volna Gézának 1074 körül.
A latin feliratú felsõ részt viszont késobb
illesztették volna a Bizáncból származó
alsó részhez. Mára ezek a hamis hipotézisek,
ahogy már említésre került, mind összedõltek.
Nincs helye ma már (soha nem is volt) semmiféle találgatásnak.
A leginkább hozzáértõk, az ötvösmûvészek
közvetlen vizsgálata tárta fel az igazságot,
azt a tényt, hogy a magyar Szent Korona egységes alkotás,
kétnyelvû, latin és görög feliratokkal!
Az elso keresztény állam, Nagy-Örményország
451-ben az avarairi csatában a perzsák és az
avarok egyesített erõi által legyõzetett.
Innen ered Szigeti István meggyõzõdése,
hogy a magyar Szent Koronát Örményországból
az avarok hozták a Kárpát-medencébe. Dokumentumokkal
alátámasztott feltevése, hogy a Szent Korona
az avaroktól Nagy Károlyhoz került, akit III. Leo
pápa 800 karácsonyán ezzel a koronával
koronázott meg és akit 814-ben ezzel a koronával
a fején temettek el az aacheni dómban. Nagy Károly
sírját a halála után 186 évvel,
1000. április 28-án III. Ottó császár
négytagú kíséretével feltárta.
(A többszöri templomrablások ellenére Nagy
Károly sírja 186 éven át érintetlen
maradt). Írásos dokumentum van arról, hogy Nagy
Károly koponyáján díszes korona volt,
amikor III. Ottó és kísérete a sírkamrába
lépett. A késobbi sírfeltárások
során már nem volt díszes korona Nagy Károly
koponyáján. Így Szigeti István feltételezése,
miszerint III. Ottó kivette Nagy Károly sírjából
a díszes koronát, nagyon is valószínû.
Ezzel a koronával II. Szilveszter pápához ment.
Õsszel, 1000. október 2-án érkezett Rómába.
Fontos történelmi tény, hogy II. Szilveszter pápa
pápává választása elõtt
Gerbert Aurillac néven III. Ottó nevelõje volt.
II. Szilveszter pápa döntése alapján a Nagy
Károly sírjából kivett díszes korona
nem került sem III. Ottó, sem a lengyel király
fejére, hanem Szent Istváné lett. Így
nemhogy nem lehetett, hanem minden korábbi feltevésnél
valószínûbb, hogy a Szent Korona, amelyet 2000.
január 1. óta a Parlament kupolacsarnokában a
zarándokok százezrei keresnek fel, valóban az
a korona, amelyet II. Szilveszter pápa küldött és
amellyel 1000. Karácsonyán Szent Istvánt megkoronázták.
Így méltán nevezi a magyar nép ezt a koronát
Szent Koronának. A hangsúly és a pontosítás
miatt a korábban elmondott tényeket összegezve
és ismételve, a II. Szilveszter pápa által
küldött korona és a Parlamentben látható
Szent Korona egy és ugyanaz, csupán annyi történt,
hogy avatatlan kezek három képet kicseréltek
rajta.
Arról a három képrol,
amelyet a Szent Koronára ráerõszakoltak, nyilvánvalóan
jó lenne többet tudni. Az alig lehet kétséges,
ebben mindenki egyetért, hogy azok a személyek, akik
a képeken vannak, vagyis VII. Dukász Mihály bizánci
császár és I. Géza 1074-ben megkoronázott
magyar király részt vehettek, vagy legalábbis
szerepet játszhattak a képek cseréjében.
Az a logika, amelyet Szigeti István követ a Szent Korona
útjára vonatkozóan a 304-308 közti megalkotásának
helyérõl, Nagy-Örményországból
az avarok, Nagy Károly, III. Ottó és II. Szilveszter
pápa közvetítésével Szent Istvánig,
azt a feltevést sugallja, hogy Szent Istvánt 1038-ban
II. Szilveszter pápától kapott koronájával
a fején temették el Székesfehérvárott.
Talán éppen II. Szilveszter pápa rendelkezett
így. Ez a feltételezés tûnik a legelfogadhatóbb
magyarázatnak arra, hogy Szent István koronáját,
a mai Szent Koronát miért nem tudta sem Péter,
sem Salamon, vagyis a német-római császárok
magyar hûbéres uralkodói, hûbérességük
zálogaként az országból kijuttatni. Ezen
túl, Szent István halála utáni zûrzavaros
idõk dokumetumait elemezve arra a következtetésre
kell jutni, hogy sem Péter, sem Aba-Sámuel, sem András,
sem Béla, sem Salamon nem birtokolhatta Szent István
koronáját, hiszen szinte mindig két királya
volt akkor a magyaroknak. Salamon gyermekként való megkoronázása
után évtizedeken át volt ez így.
Amikor két király volt, melyiknél
volt Szent István koronája? Ahhoz, hogy a hármas
képcserét Szent István koronáján
végrehajthassák, biztos, hogy Gézának
meg kellett szereznie ezt a koronát. Szinte lehetetlen, hogy
Salamontól vette volna el. Sokkal valószínûbb,
hogy a hercegek, Géza és László (maguk,
vagy csak a tudtukkal) valamikor 1074 elõtt felnyitották
Szent István koporsóját, kivették a Szent
Koronát (talán a Szent-Jobbot is), majd a tudtukkal,
vagy éppen a parancsukra végezték el a képek
cseréjét bizánci ötvösök akár
Bizáncban, akár valahol az akkori Magyarországon.
A hercegeknek egy ilyen tettre való motiváltsága
meglehetõsen nagy lehetett, hiszen Salamonnak a német-római
császárhoz fûzõdõ hûbéres
viszonyával szemben Bizánchoz való kapcsolatuk
történelmi tény. Az 1074-ben lezajlott mogyoródi
(Monorod a Képes Krónikában) csata elõtt
László hercegnek különös látomása
volt. Látomásában egy díszes korona csodálatos
módon Géza fejére került. Ezt a csodás
látomást a Képes Krónikában leírtak
szerint biztató jelnek tartották a Salamon király
elleni csata kezdetén. A csatát Géza és
László egyesített csapatai megnyerték.
Legyõzték Salamon királyt. Géza fejére
tették a díszes koronát, királlyá
koronázták. Alig lehet kétséges, hogy
Szent István koronáját tették Géza
fejére, csak elõtte a hármas képcserét
végrehajtották.
Géza megkoronázása
után ismét két királya volt Magyarországnak.
Géza három év múlva meghalt. Ezt követõen
Lászlót választották királlyá.
De különös, hogy a koronát (így határozott
névelõvel) soha nem engedte a fejére tenni. "És
bár a magyarok - akarata ellenére ugyan - királlyá
választották õt, sohasem tette fejére
a koronát!" (Képes Krónika - 131.). Miért???
Nem járhatunk messze az igazságtól, ha úgy
vélekedünk, a lelkiismeret furdalása miatt. Ismerve
Szent László erkölcsiségét, életszentségét,
az a tény, hogy bár király volt (közel 10
évig már úgy, hogy Salamon nem volt börtönben,
sõt az országban sem) a koronát mégsem
engedte a fejére tenni, jelzõje, sõt talán
bizonyítéka is lehet annak, hogy mint ifjú herceg
részt vett vagy legalábbis tudott arról, hogy
Szent István koronáját kivették a sírjából
és három képet kicseréltek rajta.
Minden kutatónak, különösen
egy természettudományos kutatónak, legyen kutatásának
tárgya akár csak az egyetlen élõ sejt,
mint a jelen esetben valóban az, fokozott felelõssége,
sõt kötelessége az igazság védelme!
Az igazság keresése minden embernek emberi lényegébõl
fakadó kötelessége! Az igazság védelme
is az! Azonban az igazság, akár hangos védelme
is, azoktól várható el leginkább, akik
magukat kutatónak tartják, akik elvárják,
hogy mások is kutatónak fogadják el õket.
Az igazság védelmének, hirdetésének
felelõssége nem csökken, ha a védendõ
igazság távol is esik a kutató kutatási
területétõl. Az igazság ugyanis nem tudomány-specifikus!
Ha támadják, kötelezõ védeni! Ha
a magyar Szent Korona igazságát támadják,
minden magyarnak, minden magyar kutatónak fokozott felelõssége,
kötelessége azt védeni!
Az igazság keresésével,
a felismert igazság védelmével ma sajnos egyre
nagyobb baj van mindenütt a világon. Nyilvánvalóan
ezért került és kerül egyre fokozódó
bajba a Föld kitüntetett értéke: az élõvilág.
Emlékezetünkbe kell vésni és mindenkivel
tudatosítani kell, hogy az igazság keresésének
és a felismert igazság védelmének társadalmi
méretû hiánya a diktatúrában, a
hazugságban felnövekvés okozta "félelembetegség"
biztos jele. Ezért ebben az írásban, amely a
Szent Korona igazságának védelmében íródott,
még azt is kötelességemnek érzem, hogy az
igazság néhány jellemzõjét felsoroljam:
- Az igazság örök.
- Az igazság abszolút.
- Az igazság soha nem relativizálható.
- Az igazság nem szavazati többség-függõ.
- Az igazság nem függ attól, hányan fogadják
el.
- Ha egy igazságot egyszer feltártak, újra feltárni
nem lehet.
- Az igazság felismerése elõtt is éppen
úgy létezett, mint utána.
- Az igazság leginkább arról ismerhetõ
fel, amit II. János Pál pápa ír róla:
"Igazság nem mondhat ellent igazságnak." (A
Pápai Tudományos Akadémiához írt,
1996. október 22. keltezésû levél. Magyar
fordításban a Hitel 1997. évi 4. számában
jelent meg).
A Szent Korona igazsága, hogy egységes
szakrális mûvészi alkotás! Készítésénél
késobb (1074 körül) három kép cseréjével
megbontották a Szent Korona egységét. Így
ma már nem állíthatja senki, hogy soha nem lehetett
Szent István kezében. Senki sem állíthatja,
hogy nem azonos azzal a koronával, amit II. Szilveszter pápa
küldött. Senki sem állíthatja, hogy Szent
Istvánt 1000 karácsonyán nem a mai Szent Koronával
koronázták meg. Nem suttogva, hanem az igazság
adta szabadság teljes megélésével, hangosan
kell hirdetni, hogy a Parlament kupolacsarnokában díszelgõ
koronát méltán nevezi a magyar nép Szent
Koronának. Méltán zarándokol hozzá.
Méltán hisszük, hogy az általa közvetített
gondviselõ isteni erõ segítette a magyar népet
az elmúlt ezer év alatt, és méltán
bizakodhatunk, hogy segíteni fogja mindaddig, amíg hinni
tudunk ebben.
Konzervatív dolog egy koronát
szent jelzõvel illetni? Igen! Konzervatív dolog a Szent
Koronát a Parlamentben kiállítani és egy
népnek folyvást odazarándokolni? Igen! De a szabadság,
a libera eszméjét hirdetni és közben az
igazságot meghamisítani, ártás! Ugyanis
az igazság és a szabadság édes testvérek.
Aki az igazság ellen tesz, az a szabadság ellen tesz!
Aki a Szent Korona igazsága ellen tesz, az a magyar nép
szabadsága ellen tesz, s így árt, súlyosan
árt a nemzetnek.
Kellermayer Miklós (1939) egyetemi
tanár, sejtélettan kutató, a POTE Klinikai Kémiai
Intézetének igazgatója. Az Akadémiai,
a Kiváló Orvos és a Szent-Györgyi Albert-díj
birtokosa, a KÉSZ tagja.
|