Templomunk
bemutatása
Ha a képekre klikkel,
kinagyíthatja azokat!
LETÖLTÉS:
Templomunk
belülrõl...
A |
Nota
Bene!
Figyelem!
Védett
Anyag!
Felhasználása,
bármely más
kiadványban
való
közlése
T I
L O S !
Szerzõi
jogot
sért!
|
A fõhajó
Templomunkat jász õseink katedrális méretûre
építették. Teljes hossza 58,76 m. A
toronykereszt magassága pedig 51.71 méter.
Templomunkba kb. 7000 ember fért
be, amikor már gombostût sem lehetett leejteni. Akkor még
a szentmisét a szentélyben, a régi fõoltárnál,
háttal végezték. A templom hatalmas összegbõl,
70.000.- arany Forintból épült,
melybõl 60 ezer kölcsön
volt. Ez mai áron kb. 800 millió
- 1milliárd Ft-ot jelent. A templom felszerelése,
újabb tízezrekbe, vagyis a mai áron számolva
újabb százmilliókba került.
Egymillió kétszázezer téglából
épült és a nagy távolságokat precíz
ácsmunkával és nagy szakmai tudással hidalták
át. Jellemzõ pl. a templom stabilitására,
hogy amikor a második világháború idején
az oroszok Alsólajos felõl belõttek
egy aknát a templomba és az akkora
lyukat ütött templomunk falán, hogy
egy lovaskocsi is kényelmesen ki-be járhatott volna rajta,
sõt az akna föl is
robbant, mégis a templom a lyukat kivéve teljesen épp
és stabil maradt. A templom
világos és barátságos képét
elsõsorban hatalmas ablakainak köszönheti, melyeket
bizony többször is át kellett üvegezni a templom
fennállása óta épp
az imént említett belövés miatt is.
Minden építészeti stílusnak meg van
a maga szépsége. Mi az
eklektikában is látjuk,
hogy milyen szépet tudott létrehozni, a sok stílus
keverésével, ugyanakkor mindezt úgy tudta ötvözni,
hogy egyedit és felemelõt alkotott. |
|
Szent
Rita szobra
A kórus alatt, a templom Kecskemét felõli oldalán
a gyóntatószék mellett a szentéletû
édesanyának a szobra található, aki
férje és gyermekei
halála után szerzetbe vonult.
Sárik Istvánné, Margit néni egy lajosmizsei
egyszerû lelkû asszony készítette, aki nem
végzett semmilyen mûvészi iskolát,
Isten adta neki a tehetségét, a mûvészi
képességet. Casciai
St. Rita 1381-ben született az Appeninek vidékén
a casciai Roccaporenában. Apácának készült,
ám 12 évesen szegénységük
miatt férjhez kényszerült egy
brutális és gonosz férfihoz. Szülei
korán
meghaltak, férjét meggyilkolták, fiai betegségben
hunytak el. Özvegysége miatt
háromszor is elutasították, végül sikerült
beszöknie és végleg kikönyörögnie,
hogy ott maradhasson. Sokat betegeskedett, hõsiesen tûrt
és imádkozott. S
bár míg élt, testén bûzös és
fekélyes sebek
voltak, ma mintha aludna, teljesen ép
a teste. Õ a kétségbeesett helyzetbekerültek
védõszentje. Hozzá
imádkoznak és oltalmát kérik, a
meddõségben
szenvedõk és a házassági gondokkal küszködõk
is. Ünnepén rózsákat
szoktak áldani. 1447-ben halt meg.Szent
Rita ünnepe május 22-én van. |
|
Pieta
Szent Rita szobra mellett a templom jobb hátsó
sarkának mélyedésében a halott fiát
kezében tartó fájdalmas Szûzanyának
tiroli faragású szobra található. (Pieta).
A Pieta
ábrázolása kedvenc téma volt a
mûvészeknek,
de a hívek is gondjaik közepette, szívesen álltak
meg a szenvedõ gyászoló Szûzanya szobra elõtt.
Templomunkban is ez az egyik leglátogatottabb
hely, ahonnan
sok-sok imádság száll a hívek
ajkáról az ég felé. Máriának,
amikor gyermek Jézus-fiát a templomban bemutatta, az agg
Simeon megjövendölte, hogy szívét a fájdalom
hét tõre fogja átjárni.
A hét tõr, a hét fájdalom:
1.) Az
angyali üdvözlet után
kételkedtek benne.
2.) Jézussal
Egyiptomba menekült.
3.) 12 éves
fiát 3 napig kereste.
4.) A keresztúton
látta szenv. Fiát.
5.) A kereszten
látta Fia halálát.
6.) Ölébe
vette halott Szent Fiát.
7.) Fájdalommal
eltem. Szent Fiát.
|
|
A
koronázási palést képe
A kórus alatt a Pieta fölött került 23 karátos
aranylapok felhasználásával felfestésre
a koronázási palást, melybõl
a Nemzeti Múzeumban
õrzött eredeti példányon
kívül van egy textil másolat Pannonhalmán
a kolostorban, melyet Mária Terézia ajándékozott
a rendnek, sajnos
igen rossz állapotban. A Lajosmizsén található
változat igaz festett, ugyanakkor
kiegészített és tökéletes minõségû
változat.
|
|
Lisieuxi
St. Teréz szobra
A templom Budapest felõli oldalán a hátsó
falmélyedésben St.Teréznek az alázatos és
imádságos lelkû apácának, ugyancsak
Sárik Istvánné által készített
gipszszobra található. A gyermek Jézusról
nevezett kis szent Teréz 1873-ban született. Fiatal
kora miatt XIII. Leó pápa elé borult, hogy
beléphessen a Kármelita rendbe.
Áldozatosan ápolta beteg rendtársait, miközben
õ maga is beteg volt és
szenvedett. Elmélkedéseit leírta, s azok a kolostorok
kötelezõ olvasmányai lettek. Õ lett a missziók
védõszentje, a virágkertészek
és virágárúsok patrónusa. Lábai
elõtt virágszõnyeggel, kezeiben rózsacsokorral
szokták ábrázolni. 1897-ben halt
meg mindössze 24 évesen mégis teljes életpályát
futott be.
|
|
Történelmi
Magyarország
tértépe
Szent Teréz szobra fölé került felfestésre
a történelmi Magyarország térképe,
benne megjelölve a megcsonkított Haza
határvonala
örök mementóként.
|
|
Töviskoronás
Krisztus szobra
A templom Budapest felõli hátsó sarkában
találjuk a megostorozás oszlopához
odaláncolt
szenvedõ, Krisztus szobrát, töviskoronával
a fején. A szobor tiroli fafaragás. Bár a töviskoronás
Krisztus ábrázolása igen gyakori, de az oszlophoz
odaláncolt
Jézus ábrázolása már olyan
ritka szoborban,
hogy szinte egyedinek tekinthetõ.
Pilátus rámérette Jézusra az egy híján
negyven ostorcsapást.
Tapasztalatból tudta,
hogy a vér látványa sajnálatot
kelt és
abban reménykedett, hogy ezzel megelégszik
majd a tömeg. Sajnos azonban az írástudók
és a fõpapok által fölbiztatott
tömeg mégis Jézus keresztrefeszítését
követelte. Pilátus segíteni akarása
így Jézusnak újabb emberfeletti
szenvedést
és nagy vérveszteséget okozott. A turini lepel
megõrizte Jézus hátának nyomatát
és sejteti azt a borzasztó kínt,
amit Üdvözítõnk értünk, bûneink
megváltásáért elszenvedett.
|
|
A
KIRÁLYDOMB
A kórus alatt került elhelyzésre a királydomb,
melyben a 72 vármegye földjébõl
õrzünk
ereklyeként kis mennyiséget. A Bóta
István mûasztalos által
diófából készült
mestermívû tárolóban a vármegyék
címerei alatt õrizzük a lajosmizsei
hívek által
meghozott föld-ereklyéket. A királydomb
tetején Raffay Béla szobrászmûvész
lovagló királyszobra láthaható a magyar
és az Árpádok zászlaja
alatt.
|
|
Páduai
Szent Antal szobra és oltára
Bal oldalon a fal mellett a kórus vonala elõtt
Szent Antalnak, a szegények védõszentjének
szobra látható, aki korának kiváló
tudósa volt. Nevéhez számtalan nagy csoda fûzõdik.
A hívek általában "üzleti ügyeket" kötnek
Szent Antallal
elveszett tárgyaik megtalálása
vagy más
ügyeik szerencsés elintézõdése miatt.
Ennek valós alapja az, hogy Szent
Antal életében nagyon szerette, pártfogolta a szegényeket
és minden módon
megpróbált segíteni rajtuk. Mivel pedig a templomok
a hívek által a Szent
Antal perselybe tett adományokat a rászoruló
jó emberek megsegítésére
szokták
fordítani, ezért Szent Antal ma is
valóban segít a hozzá fordulókon,
hogy az általuk
perselybe tett adományokkal most is segíteni
tudjon a rászorulókon.
|
|
Nepomuki
Szent János szobra és oltára
Jobbról a kórus vonala elõtt Nepomuki
Szent Jánosnak,
a gyónási titok áldozatának szobra látható.
Kezének ujját az ajkához emeli a titoktartásra
figyelmeztetve. A katolikus pap ugyanis még élete árán
sem fedheti fel, hogy ki milyen bûnt
gyónt meg neki. Nepomuki Szent Jánost a cseh király
végeztette ki azért, mert
nem árulta el a királynak, hogy felesége
milyen bûnöket gyónt meg neki. Miután kínvallatás
alatt sem árulta el
a titkot, megnyomorított testét félholtan a Morva
folyó hídjáról az áramló vízbe
vetették.
A szobor egy gyönyörû Szent László
király korabeli oltár-utánzaton
kapott helyet,
mely igen sérült állapotban volt mielõtt Bóta
István mûasztalos és
Gattyán Mihály
festõ- aranyozó restaurátor
újjá varázsolták. A másolatot kb.
1840-ben készítették.
|
|
Szentelési
keresztek a templom falán
Templomunkban, -többnyire az oszlopokon- aranyozott, díszes,
felfestett keresztek
jelzik azon helyeket, ahol a szentelõ
püspök, JUNG JÁNOS váci segédpüspök
úr 1896. augusztus 25-én, a 12 apostol emlékére
templomunk falát,
12 helyen megkente a szent krizma olajával. Alattuk a halvány
fényû kis
grimmlámpa keresztek a hála lángjai a jász
õsök emlékére, akik templomunkat, hatalmas
áldozatot hozva felépíttették. Templomunk
építésénél is beigazolódtak
a költõ szavai: "...csak akkor
születtek nagy dolgok, amikor bátrak
voltak, akik mertek!..."
|
|
Hálatáblák
a falakon
A hátsó szobrok mellett a falakra helyezett márványtáblákat
több mint 100 esztendõ
alatt a lajosmizsei hívek készíttették hálából
imáik meghallgatása emlékére. A
legtöbb márvány hálatáblán
a Szûzanyának, Szent Antalnak és Szent Ritának
köszönik meg az
ima meghallgatásokat azok készíttetõi, de
Szent Józsefnek is készült kõbe vésett
köszönet. A szobrok körül madzagra
felakasztott össze-vissza lógó
táblákat templomunk mostani felújításakor
rögzítettük fel a falra, hogy a szemnek ízléses
és szép legyen.
|
|
Az
oltárok gyertyatartói
Külön kiemelhetõk az oltárokon található
gyönyörû rézgyertyatartók, melyek
a padláson,
koszosan, félredobva vártak jobb sorsukra és most
valamennyi oltár
ékeként megtisztítva, felújítva ragyognak
és csakúgy mint a templom
többi értékes
dolga, egyenként be vannak kötve a riasztórendszerbe.
Eredeti funkciójukat
a kor elektromos kihívásainak megfelelõen,
ízlésesen, szinte észrevehetetlenül
átalakítva látják el.
Épp az
eklektika nagyon szerette a díszes gyertyatartókat melyeket
azután papumdeklibõl
készült álgyertyaként villamosítottak
és lassan ízléstelenné
tették.
A mostani változat ízléses és a
célnak
is megfelelõ.
|
|
Templomunk
stációs képei
Sikerült visszavásárolni a templom régi stációs
képeit, Jézus keresztútját
ábrázoló
festményeit, amelyeket Somos Éva restaurátor állított
helyre, így ismét
visszakerülhettek régi helyükre.
A képek
1800 táján a Német Alföldön
készültek,
nagyon szépek, kifejezõek és
értékesek. Érdemes felfigyelni a keresztrefeszítés
stációjára (XII) aholis a kereszt
felirata nem a megszokott INRI hanem
kiírva annak teljes szövege:
IESUS NAZARENUS
REX IUDEORUM
(Názáreti
Jézus a zsidók királya).
A restaurált,
igényesen festett képek imádságra
és elmélkedésre késztetik
a szemlélõdõt.
|
|
Toronygaléria
A Németh Aurélia által készített
bronzírozott terrakotta, mûanyag stációs
képek a templom kórusfeljárójába
kerültek, így a felújított kórusfeljáró
is illõ hangulatot
kelt, mint a templom része. Ezek
a képek mintegy húsz esztendeig a templom keresztútját
alkották. Kiegészítve ide helyeztük el a szembemisézõ
oltárról levett, szintén a mûvésznõ
által készitett két relieffet is,
továbbá
a szintén e sorozatba tartozó
oltárkeresztet.
|
|
A
fõhajó mennyezetképei
A fõhajó mennyezetén négy nagyobb
és nyolc
kisebb festmény található. A
kisebb festmények
a szentségeket ábrázolják. Az Oltáriszentséget
két kép, a
többit egy-egy. Az elsõ nagy kép a
kórus melvédje
fölött az Úr Jézust ábrázolja
Szent Péter apostollal csónakban. Azt
a jelenetet megörökítve, amikor
Péter a
csodálatos halfogás után eltakarja arcát..
"Uram menj el tõlem, mert bûnös
ember vagyok". A kép háttere egyedi. A szegedi származású
festõmûvész, Nagy István ezt az evangéliumi
jelenetet úgy
festette meg, mintha a történet a váci Dunaágban
játszódott volna,
háttérben a püspökséggel és a
székesegyházzal,
mivel ez a terület az egyházmegyéink
1992-es átrendezéséig a Váci Püspökséghez
tartozott.
Ezek a festmények az 1963-as festéskor kerültek a
templom mennyezetére, sajnos
ekkor eltûntették az eredeti képeket. Annyit tudunk,
hogy e kép helyén az angyalos címer volt, s mivel
az akkor nem volt politikus, hogy ott maradjon ezért eltûntették
a többi eredeti képpel
együtt. Valószínûnek látszik, hogy azért,
mivel az álmenyezet igen megrepedezett
és a képeket nem tudták megmenteni. Mi is ebbe
a helyzetbe kerültünk volna, ha új anyagok (pl.
üvegszálas
glett) nem áltak volna a
rendelkezésünkre.
A baloldali kis kép a papszentelést, a
jobb oldali pedig
a házasság szentségének felvételét
jeleníti meg.
|
|
Jézus
olajfákhegyi imája
A második nagyobb festmény Jézus olajfákhegyi
imáját ábrázolja a getszemáni kertben.
Ott mondotta Jézus, "Atyám,
ha lehetséges vedd el tõlem a
szenvedések kelyhét de mindazon által
ne az én akaratom legyen hanem a
Tiéd". Jézus elõre ment imádkozni
és arra
kérte tanítványait, hogy imádkozzanak és
virrasszanak vele, ám azokat elnyomta az álom. Jézus
feddõleg mondta nekik, "Hát egy óra hosszat sem
tudtok virrasztani velem...?"
Bal oldalon a bûnbocsánat szentségére, jobbról
pedig a betegek szentségére emlékeztet a két
kisebb kép. |
|
Engedjétek
hozzám a gyermekeket
A harmadik nagy festmény Jézust, a gyermekek
barátját ábrázolja, aki azt
mondta, "Engedjétek
hozzám a gyermekeket, hiszen ilyeneké a mennyek
országa".
Arra is figyelmeztetett bennünket, ha nem leszünk olyan tiszta
lelkûek
mint a gyermekek akkor nem juthatunk
be a mennyek országába".
Balról a keresztség, jobbról pedig a
bérmálás
szentségét jelenítik meg a
kisebb képek. |
|
Hálaadás
terményeinkért festmény
A negyedik nagyobb festmény templomunkat és háttérben
a pusztatemplom romját ábrázolja a mizsei pusztával
és két tájkép jellegû házzal.
A hívek terményeiket hozzák az oltárhoz
ahol maga Jézus
fogadja õket. Megköszönik és kérik Isten
áldását életükre, munkájukra.
Lajosmizsén mintegy hatvan esztendeje apáról fiúra
szóló
hagyományként minden évben szeptember
harmadik vasárnapjára csodálatosan
feldíszítik templomunkat terményeikkel a hívek
és hálaadó ünnepet
tartanak. Az ünnepet lezáró körmeneten
terményekkel együtt vonulva vesznek részt az Oltáriszentségi
Jézust kísérve. Ez
a nap a gyermekek ünnepe is hiszen a
gyermekek nem csak a díszítésben
vesznek részt,
hanem az ünnepi díszek és termények körmenetében
is fontos
szerepük van. Honlapunk kedves látogatóit is szeretettel
hívjuk és várjuk
szeptember harmadik vasárnapjára a terményhálaadás
szent ünnepére, mely Paskai László bíboros
úr szavai
szerint, aki l997-ben vezette hálaadásunkat, "méreteit
tekintve egyedülálló
terményhálaadó ünnepség a világban.
Balra az utolsó vacsora, jobbra az áldoztató pap
kisebb festménye az Oltáriszentségre, lelkünk
táplálékára emlékeztet.
Érdekesség,
hogy a képen látható áldozó az akkor
fiatalember, Gattyán Mihály restaurálta most nagy
szakértelemmel a fali festményeket, és aranyozta
az oltárokat.
|
|
A
két pápa festménye
A fõhajó és a szentély találkozásánál
a római
St. Péter Bazilika látható, fölötte Jézus
oltalmazó alakja, balra, XXIII.
János, jobbra VI. Pál, a II. Vatikáni zsinat pápái.
A földgömb az Egyház egész világra szóló
küldetésének, a galamb a Szentléleknek a jelképe.
A felirat: "Pacem in terris": Isten Lelke
adhat igazi békét a világnak. Elõttük
a templomra és az Anyaszentegyházra utaló mondat:
Uram jó
nekünk itt lennünk".
|
|
Jézus
színeváltozása festmény
A szentély mennyezetén Jézus Krisztus színeváltozása
látható. Jézus felvitte magával a
Táborhegyre három apostolát
Pétert, Jakabot és Jánost, ott
színében elváltozott elõttük és
két megdicsõült ószövetségi
szent, Mózes és Illés társaságában,
a majdan Jeruzsálemben
bekövetkezendõ szenvedésérõl és
haláláról beszéltek egymás között.
A jelenés alatt ruhája olyan hófehéren ragyogott,
Szentírás leírása szerint hogy semmiféle
kelmefestõ nem volna képes fehérebbet
festeni.
|
|
Dr.Dankó
László érsek címere
A szineváltozás festménytõl balra a
szentély
bal oldalfalán van néhai Dr. Dankó
László Kalocsa-Kecskeméti érsek címere,
benne a jelmondata: Redemptor hominis, Jézus az emberiség
megváltója. Dankó érsek úr 1987-1999
között
volt egyházmegyénk fõpásztora. Hosszas szenvedéssel
járó betegségét a jövõ papságáért
és híveiért ajánlotta föl. Címerében
a szarvas, utal Érsek Atya szarvasi származására.
|
|
II.János
Pál pápa címere
Jobbról II. János Pál pápa címere
látható, Totus tuus felirattal, ami azt jelenti hogy teljesen
a tiéd, vagyis minden képességét Isten szolgálatának
akarja szentelni.
AAAAA
A tiarát,
a pápai hármas koronát régen a pápák
koronázásakor használták, de VI. Pál
pápa elárvereztette és árát Afrika
éhezõi között
szétosztatta. II.János Pál pápa
címerében
az "M" betû a Szûzanyára utal,
akit a lengyel nép is különös
pártfogójaként
tisztel. Karol Vojtila lengyel
szíve pápaként is megõrizte
a czestochocwai
Szûzanya szeretetét. Az ellene elkövetett merényletbõl
való felgyógyulása
után, elsõ útja Fatimába, vezetett a Szûzanya
kegyhelyére, ahová mint zarándok érkezett
és a testébõl kioperált pisztoly golyót
a fatimai Szûzanya szobránál helyezte el.
Fiatal korában, Rómában tanuló kispapként,
amikor elzarándokolt Pio atyához a XX. század szentéletû
nagy látnokához, az elõre megjövendölte
neki, hogy pápa
lesz.
A fatimai jövendölések között pediga pápa
meglövetését említik.
S a jövendölés beteljesedett: a rövid életû
pápát követõ pápának
a saját
vére festette vörösre reverendáját. I.
János Pál pápa egy hónappal
megválasztása
után elhunyt. Õt követte Szent Péter
székében a lengyel pápa, II. János Pál.
A mindenkori római pápa Jézus földi
helytartója. Imádságos szeretettel
és tisztelettel
gondolunk a mindenkori szentatyára.
|
|
A
templom fõoltára
A szentélyben a régi fõoltár, gyönyörû
tiroli famunka,
amelyet 1915-ben készítettek. Legfölül a Mennyei
Atya, kezében földgömböt tartó, erõt
sugárzó alakja
látható, alatta a Wolff Károly által 1915-ben
festett fõoltárkép, Szent Lajos francia királyt,
templomunk védõszentjét ábrázolja.
Az a különös eset történt,
hogy itt a Lajosmizse névhez kerestek védõszentet
s nem fordítva, nem egy szentrõl nevezték el a
települést. Szent Lajos a lovagias, tiszta életû
király aki uralkodóknak és egyszerû
embereknek
egyaránt az eszménykép volt múltban és
lehet a jelenben is egyaránt.
A II. világháború után szakszerûtlenül
javítgatott képet 2000-ben Somos
Éva restaurátor-festõ
állította vissza eredeti pompájába.
A szent király magánemberként olyan
szigorú
következetességgel alkalmazkodott hite elõírásaihoz,
mintha egy szerzetes
lett volna. Naponta 120 szegényt látott vendégül
asztalánál, a kenyeret saját kezével szegve
meg nekik. Kétszer ment el a Szentföldet felszabadítani,
keresztes hadjáratban. Itt egy
kitört pestis járványt elkapva halt
meg, mivel beteg
katonáit õ maga ápolta. VIII. Bonifác pápa
már 1297-ben alig
30 évvel halála után szentté avatta, ami
az akkori idõkben szinte példa
nélkül
állt. |
|
A
fõoltár Mária szobra
Májusban és Októberben a fõoltárkép
besüllyed
az oltárba, hiszen az évnek ez
a két hónapja Mária-hónap, melyet
a katolikus világ
a Szûzanya tiszteletének szentel. Május minden napján
litániát
tartunk, októberben pedig rózsafüzért végzünk.
Ezért e két hónapban a fõoltáron
az erre utaló díszítés
jelenik meg a
gyönyörû szoborral, amely a Szûzanyát a
Jelenések könyvében leírt módon ábrázolja:
"lába alatt a Föld, fején 12 csillagból korona
és lábai
alá vetve a Sátánt jelképezõ
kígyót
tiporja". Ma is kevesen tudják, pedig lassan Uniós tag
lesz Magyarország is, hogy az Európai Unió zászlajának
12 csillagja is a Boldogságos Szûz Máriára
utal a János apostoli látomás alapján.
|
|
A
nagyböjti kép
A nagyböjti idõben pedig az oltárra
egy a szent keresztre
felfeszített Jézus Krisztust ábrázoló
XIX. században készült nagyböjti oltárlepel
kerül kifeszítésre, mely a híveket megváltásunkra,
a bûnbánatra emlékezteti és arra, ahogyan
a pap Hamvazószerdán a hívek homlokát a
bûnbánat jeléül hamuval megjelöli:
"Ember emlékezz,
hogy porból vagy és porrá leszel".
|
Feltöltés
alatt |
Szent
Erzsébet szobra
Az oltár két oldalán magyar szentek:
bal oldalt Árpádházi
Szt. Erzsébet, a szegények
ápolója. Szent Erzsébet
hermelin
palástján fejedelmi az aranydíszítés.
Szent Erzsébet a világban a legismertebb magyar. Férje
és annak
családja ellenezte Erzsébet jótékonykodását.
Ünnepén ezért hagyományosan arany rózsa
díjat szokás adni, mivel egy alkalommal amikor Erzsébet
a szegényeinek kenyeret vitt a kötényében,
férje felelõsségre vonta. Erzsébet szétnyitva
kötényét a kenyér helyett rózsák
voltak benne. Férje halála után megalázták
és egy várat adtak neki. Erzsébet kórházat
rendezett be benne szegényeinek, ahol õ maga ápolta
õket. |
|
Szent
István király szobra
A Fõoltár jobb oldalán Szent István király
szobra található. A szobrok míves
munkák
a pécsi Zsolnay gyár XVIII. század
végén készült csodálatos majolikái.
István királyon a koronázási
palást
teljes mintázatával és felirataival látható.
A szobrok 23 karátos aranyfüst lemezzel vannak restaurálva,
s eredeti szépségükben
helyre állítva pompáznak. |
|
Jákob
áldozatának faragványa
Lejjebb 2 áldozatbemutatás, faragványa látható
a fõoltáron. Az oltárlappal egy
vonalban balra Jákob áldozata látható,
aki oltárt épített azon a helyen, ahol az Isten
megszólította õt. Egy
létrát látott, amely a földtõl az égig
ért és ott megérezte Isten jelenlétét. |
|
Melkizedek
áldozatának faragványa
Az oltárlap jobb oldalán Melkizedek
pogány
fõpap áldozata látható. Melkizedekkel meg
akarta átkoztatni Isten népét királya, õ
azonban látomást látott és átok helyett
áldást mondott
az isteni sugallat hatása alatt. Melkizedek áldozata elõképe
Jézus áldozatának. |
|
Az
Utolsó vacsora,
a fiókáit
saját testével tápláló pelikán
és a húsvéti
bárány faragványa
Az oltárlap alatt újabb 3 gyönyörû faragott
kép. Középen az utolsó vacsora, baloldalt
a fiókáit saját testével
tápláló
pelikán, jobb oldalt pedig a feltámadott Krisztust
ábrázoló húsvéti bárány
faragványa található.
A Pelikán Jézus és az Oltáriszentség
jelképe,
hiszen Jézus is az Oltáriszentségben önmagát
adta eledelül.
Leonardo da Vinci gyönyörû festményének,
az Utolsó Vacsorának míves, faragott mása
látható az oltárlap alatt középen,
mely valóban méltó az áldozati oltárhoz.
A bárány is szelíden tûri a szenvedést,
miként Jézus. Mint a bárány amelyet leölésre
vittek. Ezért jelképe a bárány
is az érettünk meghalt és feltámadott
Jézus Urunknak. A faragványon a feltámadás
dicsõségét jelzõ zászlót tartó
bárány a misekönyvre van ráhelyezve. A szentmisében
újul meg
Jézus keresztáldozata. A könyv
7 pecsétje, a szalagok végén a
Jelenések
könyvének 7 pecsétjére is
figyelmeztet,
mely pecséteket majd a
Bárány szavára fogja az angyal feltörni Jézus
második eljövetelekor, az utolsó
ítéletkor. |
|
A
fõoltár
féldombormû
faragott angyalkái
Az oltár két szélén oldalt, az oltárlap
alatt faragott
angyalkák találhatók. Ábrázolásuk
hagyományos, kezük a mellükön
keresztbe van téve. Felhõn állnak,
szárnyuk leeresztve. |
|
A
fõoltár ereklyéi
Az oltárkõ két szent vértanú, St.Placidus
és Szent Abundantius ereklyéit tartalmazza. Placidus Messinában
kolostort alapított. Több társával 543-ban
kegyetlen kínzások
közepette szenvedett vértanú halált hitük
védelmében. A kolostort pogány kalózok támadták
meg, az Oltáriszentséget akarták meggyalázni
azt követelték tõlük, hogy adják elõ
és hittagadásra is
rá akarták bírni õket. Elõször
lábuknál fogva kötötték fel õket,
majd tüzet gyújtottak alattuk. Ezután a kezüknél
fogva kötötték fel õket, a lábukra
nehéz súlyokat raktak, ám mivel így sem
tudták sem az Oltáriszentség õrzõhelyének
elárulására, sem hitük megtagadására
bírni a több mint harminc
szerzetest, nyelvüket kitépték, majd fejüket
vették. Ünnepük október 5-én van. |
|
Az
oltár melletti barokk angyalkák
Az oltár mellett a falon két gyönyörû
faragott angyal,
két kerub vigyázza az
oltárszekrényben õrzött legszentebbet, az
Oltáriszentségben valóságosan jelen lévõ
Jézus Krisztust. |
|
Fali
tablók és örökmécsesek
A két tabló a szentély két oldalán,
térképes megjelöléssel jeleníti meg
úgy a
városban, mint a tanyavilág földútjainak keresztezõdéseinél
a lajosmizsei jászok hitét jelzõ közel ötven
szépen rendben tartott útmenti keresztet
és szobrot,
melyek elõtt mindig friss virágot
talál a látogató. A
szentély két oszlopán az örökmécsesek
fénye éjjel-nappal jelzi Jézus
jelenlétét
az Oltáriszentségben. |
|
A
régi szószék
A szentély bal oldalán helyeztük el a
régi szószéket,
rajta Mózes a 10 parancsolat kõtábláival
és a másik fafaragás Jézust, az Isten Bárányát
ábrázolja. A szószék mennyezetén
a galamb a sugarakkal a Szentlélek ábrázolása,
jelzi, hogy Isten Lelke dolgozik az Egyházban, az
Ige hirdetésében. De jelzi azt is, hogy az Egyház
legfontosabb küldetése annak a jézusi
parancsnak a teljesítése hogy "Menjetek
el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot,
az üdvösség jó hírét minden teremtménynek,
megkeresztelvén õket az Atya és
a Fiú és a Szentlélek nevében". A
szószékben
egy gyönyörû tiroli faragású Jézus
Szíve szobor található, amelynek tanító,
intõ alakja jól illik a szószék környezetébe.
A szobor több helyen
sérült, oda nem illõen átalakították,
ezért a restauráláskor pótolnunk kellett
a szobor jobb kezét és el kellett
róla távolítanunk az utólag ráfabrikált,
stílustalan pótlásokat. |
|
A
fõpapi trónus
A szentélyben jobbra díszes trónus,
melyet régen
akár a nagy ünnepeken az
ide ellátogató Fõpásztor, vagy
a templom
fõpapjai használtak, hiszen a
templom plébánosai mindig apátok
vagy kanonokok
voltak a mindenkori fõpásztor
kitûntetõ jóságából. Helyreállítottuk
a három politurozott míves széket
is eredeti állapotuknak megfelelõen. |
|
Emléktábla
Templomunk teljes belsõ felújításáról
emlék márványtábla található
a szentélyben a régi szószék melletti
fal mélyedésében, mely tábla
megörökíti, hogy
a hatalmas felújítás teljes egészében
Lajosmizse híveinek adományaiból valósult
meg. Nem kaptunk sem
egyházi, sem állami, de még önkormányzati
támogatást hozzá. Segítséget egyedül
Istentõl várhattunk és Õ velünk volt!
Soli Deo Gloria! |
|
A
szembemisézõ oltár keresztje
A szembemisézõ oltár keresztje, Ozsvári
Csaba ötvösmûvész alkotása. A
kereszt fája
aranyozva van, a korpusz ezüst,
a kereszt hátlapját ékkövek díszítik.
Jézus feje fölött a tábla három
nyelven, héberül,
görögül és latinul van
írva. |
|
A
szembemisézõ oltár terítõje
Az oltár üveglapja alatt, 1996-ban, a
100 éves
jubileumra Bolvári Andrásné kalocsai népmûvész
által tervezett és készített, csodálatos,
hatalmas méretû, varrott terítõ,
látható, amelyet
Rózsafüzér Társulataink adományoztak
nagylelkûen templomunk építésének
100 éves jubileumára. Ez a valaha készült
legnagyobb kalocsai riseliös terítõ. |
|
A
dobogó kisharangja
Az oltár dobogóján található kis
harangot Magyarország egyetlen harangöntõ családja,
a Gombos család adta ajándékba templomunknak. Õk
öntötték templomunk legnagyobb harangját
is. |
|
A
szembeoltár fafaragványai
A szembemisézõ oltáron látható Utolsó
vacsora faragvány és az ambón
található
felemelt kezû tanító Krisztus
faragvány,
Jakab Mihály faragó népmûvész alkotásai.
Az utolsó vacsora faragvány
a szentélyben lévõ régi fõoltár
faragott képének másolata, a tanító
Krisztus faragványt pedig a szószékben lévõ
Jézus Szíve szoborról mintázta
a faragó népmûvész. |
|
A
lourdesi Szûzanya oltára
Az oltárdobogó mögött, balra a lourdesi Szûzanya
oltára, látható. A földgömbön álló
Szûzanya a sátánt jelképezõ kígyón
tapos. Az oltáron a kis Mária
szobor, melyet terményhálaadáskor a nagyleányok
szoktak a körmeneten a vállukon vinni.
Az oltárkõben két jámboréletû,
szent apácának
Szent Benedeiktinek és Szent Klementinnek
az ereklyéi vannak. Õk az
imádság, és felebaráti szeretetnek
a szentjei. Ezen
az oltáron szoktuk karácsony elõtt az adventi idõben
elhelyezni a létrás Jézuskát. A létrának
éppen annyi
foka van, mint ahány napja
az adventnek, így a gyerekek a létra fokain számolgatják,
hogy hány nap
van még hátra karácsonyig. A
létra oldalán
lefelé futó zöld ledfénysor villogása
pedig már egy kis elõzezetes a karácsonyi fényekbõl. |
|
A
torinói Krisztus-lepel az eredetivel
mindenben egyezõ
másolata
Az oltár mellett található egy egyedülálló
érték. A turini lepelnek, az úr Jézus
Krisztus halotti leplének Torinóban készült
hiteles és hivatalos másolata, amely az eredeti lepel
szövésével teljesen megegyezõ szövésû
vászonra, különleges fotoelektrikus eljárással
készült. A turini lepel õrizte meg
számunkra
Jézus Krisztus arcának eredeti vonásait,
szent sebeinek helyeit. A tudomány elõtt a lepel
megmagyarázhatatlan módon három dimenziós,
tehát térhatású és negatív,
vagyis fordított képet õrzött meg számunkra,
amit ma sem tudnának elõállítani.
Ha valaki Torinóban jár és meg
akarja tekinteni a leplet, ott is egy
a miénkkel tökéletesen megegyezõ másolatot
talál, mert másolatunk a
torinói püspökség speciális mûhelyében
készült. Az eredetit különleges
módon elzárva
õrzik. |
|
A
keresztelõ kút
A lepel elõtti oldalhajó sarkán látható
az eredeti állapotába
mívesen visszaállított keresztelõ kút.
Vörösmárvány alapzaton
áll a szépen restaurált felépítmény,
rajta a szép faragású Keresztelõ Szent János
szoborral, melyet Jakab Mihály
faragó népmûvész készített
nagy gonddal és szeretettettel. Magát a fa felépítményt
vissza kellett
vásárolnunk, mivel egy gyüjtõnek eladták,
mint értéktelen kacatot több
más egyébként szinte pótolhatatlan kincsünkkel
egyetemben. |
|
Jézus
Szíve oltára
Jobbról, a vetítõ ernyõ mögött
Jézus Szíve
oltára, található. A Jézus Szíve
tisztelet a Katolikus
Egyházban az Alacoque
St. Margitnak látomásban adott jézusi ígéreten
alapul, amely szerint
aki kilenc egymást követõ hónap elsõ
péntekjén meggyónik és megáldozik,
az nem fog élete végén szentségek
nélkül ehalni.
Az oltáron található míves tiroli Jó
Pásztor szoborból melyet eldobva a
templom padlásán
találtunk meg, a restaurátor távolította
el a háborús aknaszilánkokat. A szobor húsvéti
idõben feltámadási zászlóval a kezében
a szembemisézõ oltáron a feltámadt Jézus
dicsõségét hirdeti a húsvéti gyertyával
együtt.
Az oltárkép szépen megfestett, a XIX.
század
elején készült olajfestmény,
melyet Somos
Éva restaurátor állított
vissza eredeti
állapotába. A képen Jézus alakja látható,
keze a test elé kiemelt szívre mutat, mely
Istennek felénk, emberek felé a világ megteremtése
óta megnyilvánuló örök szeretetét
jelképezi, ahonnan áldás származik az emberiségre.
Ez utóbbit az áldást osztó jobb kéz
jelzi. Az
oltárkõben két szent apácának Szent
Jukundiánnak és Szent Szpeciozinak,
az ereklyéi
találhatók, akik a felebaráti szeretetet kimagasló
módon gyakorolva és buzgó imádságos
lelkülettel élve jutottak a szentek sorába.
|
|
Templomunk
orgonája
Orgonánk l971-ben készült, 1760 sípja, két
manuálos játékasztala és 25
regisztere van.
Hangszerünket templomunk 100 éves évfordulójára
l996-ban újíttattuk fel. A rajta játszó
mûvészek állítása szerint
kategóriájában az
egyik legjobb állapotban lévõ hangszer. A felújított
orgonán elõször Dr.
Leányfalusi Vilmos kanonok, a Kalocsai
Fõszékesegyház orgonamûvész karnagya,
az egyházi zene doktora játszott és azóta
is több nagysikerû orgonahangverseny részese volt
a felújított és rendszeresen karbantartott hangszer.
|
|
St.
Cecília festménye
Az orgona fölött St. Cecíliának az egyházi
zene védszentjének a festményét
találjuk.
Róla csak annyit õrzött meg a hagyomány,
hogy vérét adta hitéért,
vértanú
volt és valami módon kötõdött
az egyházi
zenéhez, talán kántor volt. |
|
Az
angyalos címer
Az bal oldalhajóba betekintve azonnal szembeötlik
bal oldalon a koronás magyar címer a gyóntatószék
fölött. Nemzetünk címere fenséges. A pajzs
fölött Szent István koronája, mely egyben államiságunk
jelképe. Alatta az apostoli királyok
kettõs keresztje jelzi hogy e világ
minden uralkodója hatalmát Istentõl kapja
és Istennek kell számot
adnia is vele.
A négy ezüst csík, négy nagy folyónk,
a Duna, Tisza, Dráva és a
Száva. Ezek adják a magyar föld termékenységét,
az életet. S végül a koronás hármashalom,
a Mátra, Tátra, Fátra, a Kárpátok
nemzetünket körülölelõ
hármas
vonulata, mely az Adriai tengertõl a Tátrán át
a brassói havasokig vigyázza
e földet, ahol a magyarok élnek a Boldogságos
Szûz Mária, Magyarok Nagyasszonya koronája
és oltalma alatt.
1916-ig a magyar címer zászlótartója
két angyal
volt. Templomunk elsõ festésekor a mennyezetre festették
fel õseink, ám az 1966-os templomfestéskor
tombolt a kommunizmus, ezért nem találták
idõszerûnek és eltûntették. Most
nagy örömünkre
visszakerülhetett ismét templomunk falára eredeti
szépségében. A címerben és zászlónkon
megjelenõ
trikolor: piros,
fehér,
zöld hármas
szín jelentése pedig a következõ: a piros
a hazáért kiontott temérdek vért, a fehér
a magyarok bátorságát és vitézségét,
a zöld pedig a reményt, a magyar jövõt jelképezi.
A három szín a három színû rózsa
mely Hazánkat körbefonja.
Pio atya azt mondotta az õt kérdezõ magyaroknak
hogy Magyarország nem fog elveszni, mert rózsakoszorú
fonja körül. Ezzel arra utalt, hogy a magyar katolikus
hívek nagy
számban végzik engesztelésül a
rózsafüzér
imádságot.
Mindszenty bíboros úr pedig azt mondotta, ha lesz 1 millió
együtt imádkozó magyar,
nem fog elveszni a nemzet. A lajosmizsei
hívek is buzgó, engesztelõ szívvel
imádkozzák a rózsafüzér imádságot
két Rózsafüzér Társulatunk taglétszáma
meghaladja a 200 fõt. Vasárnaponként pedig 1800-2000
ember közöttük rengeteg fiatal, ünnepeken
pedig kb. 4500 hívõ keresi fel templomunkat.
Ministránsaink száma meghaladja a 80-at. Templomunkban
saját énekkar is mûködik. |
|
Templomunk
monumentális
lourdesi balangja
A baloldali hajóban látható még a sziklából
épült lourdesi barlang, mely formájában
a mellette lévõ gyertyatartóval
és a csobogó forrással az eredeti
barlang látványára
emlékeztet. A barlangot Szórád
Károly kõfaragó mester
építette.
Benne a Szûzanya és Bernadett fából készült
tiroli faragású szobrai. A magyar zászló,
a barlang falán arra
a zászlóra emlékeztet, melyet a
gyertyatartó
alatt õrzünk rossz állapota miatt egy védõfóliában,
melyet az orosz
csapatok elõl menekítettek külföldre és
csak azután juttattak haza, miután
a szovjet csapatok kivonultak Hazánkból. |
|
Szent
Anna festmény
A barlangoltár jobbján, középen Szent
Annát a gyermek Szûz Máriával ábrázoló
festmény, látható, alatta Lajosmizse és
templomunk múltjának képei láthatók. |
|
A
fatimai oltár,
az angyalkás
persely
és a Missziós
Kereszt
A baloldali hajóban található a fatimai
oltár,
ahol ünnepélyes elhelyezést kapott a fatimai Szûzanya
szintén Tirolban készített mives faragású
szobra, melyet
templomunk a fatimai püspöktõl kapott ajándékba
abból az alkalomból, hogy a fatimai magyar keresztút
15. stációját a feltámadást, Hazánk
orosz-kommunista uralom alóli felszabadulásának,
feltámadásásának emlékére
a lajosmizsei hívek készíttették
el Asztalos József kanonok-fõesperes atya buzgólkodása
révén. A szobor az eredeti jelenésnek megfelelõen
egy bokorra van helyezve, hiszen a Cova de Iria, az Irén
völgyben
is egy tölgyfa bokor felett, felhõn
lebegve látta meg a Szûzanyát a három pásztorgyermek.
A fatimai látnokokat megjelenítõ szobrok
Szõrös
József lajosmizsei fafaragó mûvész
alkotásai. A mûvész a szobrok elkészítése
után mindössze 3 hónapig
élt. 1999. március elején adta
vissza nemes lelkét
Teremtõjének. Az oltárnál
végezzük minden hónap elsõ
szombatján
reggel a Rózsafüzér Társulat szentmiséjét
nagy ünnepélyességgel.
Itt található az angyalkás persely, amely gyermekeink
kedvence. A kis templomtorony
ablakán egy angyalka kihajolva
köszöni meg az adományokat.
Az oltárkõben lévõ két szent, St.Jusztin
a kiváló bölcselõ és Szent Chariton
vértanúk
ereklyéit 1927- ben adományozta templomunknak Hanauer
István váci püspök.A két szent vértanút
164-ben Marcus
Aurelius császár idejében történt keresztényüldözés
alatt fejezték
le Jézusban való hitükért. Szent
Jusztin számos
mûve maradt ránk, melyben
a hitet védi a pogány tanításokkal szemben.
Ünnepük április 14-én van.
Az oltár fölött a missziós kereszt látható,
rajta a legutolsó felirat l996, amikor templomunk építésének
100 éves jubileuma alkalmából megtartott
népmisszióban
több mint 500-an vették fel a skapulárét Szûz
Mária válruháját. |
|
A
quadalupei Szûzanya
festménye
A Mária hajó bal falán található
az a méretarányos csodálatos festmény,
mely Szent Huan
Diego mexikói indián látnok tilmáján
keletkezett, s a máskor
1-2 év alatt szétoszló növényi eredetû
tilma, immár közel 500 éve õrzi a Szûzanya
kegyképét, melynek szeme három dimenziós,
mintha élõ
emberi szem lenne és a tudomány számára
megmagyarázhatatlan csakúgy mint a turini lepel. |
|
Az
abortuszok áldozatainak emlékmûve
Templomunkban elhelyezést nyert Pogány Gábor szobrászmûvész
alkotása az
abortuszok áldozatainak az emlékmûve. A vörösmárvány
talapzat teteje egy
földgömb, melybõl az élet fája nõ
ki. A fa törzse
egy áldott állapotban lévõ
édesanyát ábrázol. A fa levelei
pedig parányi
kis égõkkel mint megannyi mécses világítanak
az abortuszokban meggyilkolt ártatlan magzatokért. Heródes
magzatgyilkosságát fölülmúlva a
mai világ milliójával öli
az ártatlan
magzatokat |
|
Lajosmizse
Város Címere
A jobboldali hajóban található városunk
címere, mely csakúgy mint Hazánké, a különlegesen
szép címerek közé
tartozik méltóságteljes megjelenésével
hiszen kevés város dicsekedhet oroszlános címerrel.
Az oroszlán ugyanis csak a királyok címerében,
vagy a királyi kiváltsággal rendelkezõ
települések címerében szerepelhetett. Mátyás
király 1469. szeptember
22-én kelt okmányában Mizseszállását
a kamarai nyereségtõl és más
országos adózásoktól felmenti és
az évi 53 aranyforint királyi cezúrából
13 aranyforintot elenged. Magát a címert egy pecsétnyomat
õrizte meg az utókor számára. A két
oroszlán Lehel vezér kürtjét
tartja. Lehel vezér, Tas fia, a jász
nép kiemelkedõ alakja. A jászok
késõbb
is kitûntek szorgosságukkal és
vitézségükkel. A jászok fõkapitányát
többnyire a királyok nevezték ki. Becsületesen
adóztak úgy az egri várnak mint a királynak
vagy a töröknek, így a történelem
viharaiban is
meg tudták õrizni önállóságukat.
Bár függetlenségüket
sok veszély fenyegette,
s volt amikor a jászberényi nagytemplomot a budai pasa
úgy rendelte,
hogy felerészben a reformátusok is használhassák,
mégis mindvégig
megmaradtak katolikusnak. A törökök alóli felszabadítás
nagy hadi költségeire
hivatkozva a szepesi
kamara kimondta hogy haszonbérbe adják a jászok
összes jószágait mégis Mária Terézia
idejében 1745-ben
sikerült ismét megváltaniuk azokat.
Ez volt az imént már említett
jászredemptio.
A jászok fõkapitánya 1848-ban
fõispáni rangot nyert. S bár az 1876. évi
XXXIII. törvény, megalakítva Jász-Nagy-Kun-Szolnok
vármegyét, véget vetett a jászkunok önállóságának.
E maroknyi nép fiai mindmáig megõrizték
és ma is hûségesen õrzik nevüket és
származásukat. Így a lajosmizseiek
is, hiszen Lajosmizse 95%-ban
jászberényi letelepedés. A
kürt Lehel vezér kürtjét szimbolizálja.
A hármashalom a címerben Mizseszállását,
Lajosszállását és Beneszállását
jelképezi. A címerpajzs tetején a
két csillag,
a jászok szerencse csillaga, az akantuszlevél
kék és fehér(ezüst) színei városunk
zászlajának színeit is adják. A rostélyos
páncél az oroszlánnal és a kitûntetéssel
pedig az imént
ismertetett királyi kiváltságot jelképezi.
Címerünk tehát õsi és a
legszebb magyar
címerek egyike, amire igazán büszkék lehetünk. |
|
Szent
István király csontereklyéje
Szent István király csontereklyéjét
II. János
Pál pápa adta ajándékba egyházmegyénk
érsek fõpásztorának Dr.
Bábel Balázsnak,
aki e fejedelmi ajándék templomunknak adományozásával
fejezte ki a köszönetét a lajosmizsei híveknek
amiért az egyházmegye legnagyobb
templomát hatalmas áldozattal, minden külsõ
segítség nélkül felújíttatták.
Az ereklye ékkövekkel ékesített félbevágott
gúla alakú tartóját
Ozsvári Csaba
ötvösmûvész készítette.
|
|
Õfelsége
a Magyar Szentkorona,
a jogar és
az országalma
másolata
Õfelsége, a Magyar Szent Korona, a jogar
és az országalma másolatát
Bartha Lajos
ékszerész, ötvösmûvész 1966-ban
készítette el. Templomunk kettõs adományozás
révén jutott hozzá e csodálatos
mûkincs együtteshez. Nagy megtiszteltetés, hogy nemzetünk
szent ereklyéinek másolatait õrizhetjük. A
kiváló ötvösmûvész Magyarország
öt Szent Lajos tiszteletére szentelt temploma közül,
mivel az
õ védõszentje is a francia Szent
Lajos király,
a lajosmizsei templomot választotta, elég szépnek,
gondozottnak és katedrális mérete miatt e szép
célhoz
méltónak találva.
Mint tudjuk, koronázási ereklyéinket Budapesten
a Parlamentben õrzik. Eredeti méretû és látványú
másolat 6 van
a világban. Régen készült másolat kettõ
van, egyiket a Vatikáni Múzeumban, másikat
a Kalocsai Fõszékesegyházban õrzik. Bartha
Lajos négy
másolatot készíthetett ebbõl egyet
az USA Nemzeti Múzeumában, egyet
a Magyar Nemzeti Múzeumban, egyet
Budapesten a koronázó templomban, vagyis a Mátyás
Templomban õriznek. A mi
templomunkban õrzött másolat-együttes 1966-ban
készült, eredetileg azzal a szándékkal
hogy Pozsonyba kerül, de a Cseszlovákok nem engedték
be országukba. Eléggé
kalandos tehát eme másolat útja
is, amíg végül templomunkban végsõ
és méltó helyet kapott. Az pedig, hogy az országalma,
a jogar, sõt a
kard másolata is együtt látható a
koronánával,
még egyedibbé és értékesebbé
teszi a nálunk õrzött másolatokat, mivel úgy
a Vatikáni Múzeumban, mint Kalocsán csupán
a korona másolata található meg. |
|
Lehel
Vezér kürtjének
és a koronázási
karnak a másolata
Lehel vezér kürtjét, e csodálatos, elefánt
agyarból faragott és faragásaiban viadali
jeleneteket ábrázoló õsi ereklyét
a jászberényi múzeum õrzi. A
kürt bizáncban
készülhetett, erre utalnak a kürt palástján
szabályos rendben, sávokban elhelyezett díszítõ
elemek melyek küzdõ embereket, mitológiai alakokat,
különleges állatokat és cirkuszi
jeleneteket ábrázolnak. Vannak, akik kétségbe
vonják a kürt Lehel vezérhez való kötõdését,
annyit a tudományos
kutatások mindenesetre minden
kétséget kizárólag igazoltak,
hogy Lehel vezérnek
a méltóságjelvénye valóban egy kürt
volt.Lehel vezér kürttel
adott jelt a Zalán elleni döntõ
csatára,
majd török és bolgár foglyait
vasra veretve
elküldte Árpád vezérnek, tisztelete jeléül.
A legenda szerint
miután 955-ben a magyarok erõsen feldúlták
Franciaországot és Németországot, Augsburg
városánál
olyan erõs ellenállásba ütköztek, hogy
a Lech mezei csatában vereséget
szenvedtek. Sokan közülük meghaltak
és Lehel vezér is fogságba esett
Bulcsu vezérrel együtt. A vezévezéreket Konrád
császár elé vezették, aki felajánlotta
nekik, hogy maguk választhatják meg a halál-nemet.
Lehel akkor
így szólt. "Hozzátok ide a kürtömet,
elõbb megfúvom, s csak azután
választok
halálnemet."Ám amikor Lehel visszakapta
kürtjét azt "nem megfújni méltóztatott,
hanem lesújtván vele agyoncsapván a kalandozások
e gyászos csatájában õt legyõzõ
I. Konrád császárt,
e szavakat méltóztatott kiejteni ajkán: Meghalsz
kutya, és a túlvilágon lábaim elõtt,
elõlem szeded a töviseket". (vagyis: elõttem
jársz, szolgám leszel a túlvilágon). A régi
magyaroknak ugyanis hite és meggyõzõdése
volt, hogy akiket életük folyamán ellenségként
megölnek, azok a másvilágon szolgálni
tartoznak nekik.
A hagyomány tudni véli, hogy a császárt
agyonsújtó ütéstõl keletkezett
a kürtön
lévõ repedés, amelyet az e eredetihez hû
másolatunkon is jól láthatunk.
Figyelemre méltó,
hogy nem csak Anonymus említi a kürtöt, hanem
a Bécsi Képes Krónika egyik iniciáléja
is 1358-ból,
a császárt kürtjével agyonsújtó
Lehel vezért ábrázolja. A kürtöt
jász kürtként
és Lehel kürtjeként egyaránt említik
a ránk maradt írások és nem csak a jászberényi,
hanem a Jász Kun
Kerület és a jászsági községek
címerein
is szerepel, így pl. Lajosmizse címerében
is benne van. A mindenkori Jász-Kun-Kapitány a király-koronázásokkor
és ünnepi alkalmakkor mindig
e becses ereklyével oldalán jelent meg. Ezüst
poharat bele helyezve ivókürtként
is használta áldomások ivásakor, sõt
jeles eseményeken meg is
szólaltatták. A Jászberényben õrzött
kürt magas
mûvészi értékû és nevezetes
történelmi emlékünk, amely sok mindent megélhetett
a magyar nemzet zivataros
történelmébõl, míg becses
kincsként
múzeumba került. Mi tisztelettel õrizzük a kürt
másolatát is itt a koronázási jelvények
vitrinjében, ezzel is
jelezve hogy a jászok népe számára
Lehel kürtje
igen becses ereklye, s azt is, hogy a jász nép élete
egybe forott a magyarság életével elválaszthatatlanul,
miután egy a koronánk, egy történelmünk
1000 éve.
E másolatot Jakab Mihály
faragó mûvész készítette el
szaruból, egy magyar szürke tehén szarvából,
így a másolat
is értékes, egyedi mûalkotás.
A koronázási kard másolatát Berbekutz
Viktor péceli fegyverkovács
készítette el tokjával, mindenben az eredetihez
ragaszkodván, csupán a
másolatok
szabályai szerint a markolat végén
a kigömbölyödõ részrõl
a rovátka díszítést hagyva le. |
Az eredeti
Lehelkürt hangját
meghallgathatja,
ha a kürtre klikkel
òòòòòòòò
(622 729 byte)
|
Szent
Vendel Érdem és Becsületrend
A vitrinben található
még egy csodála-
tos remekmû,
egy porcelán tányér, a-
melyet a
_____________________________________
Herendi Porcelán Manufaktúra
készít a lajosmizsei St.
Lajos Egyházközség által alapított
Szent Vendel Érdem és Becsületrend
díjazottainak, akik városunk katolikusságáért
múltban, jelenben és jövõben valami átlagon
felüli tettért
kaphatják meg. A díj értékét az
egyedileg legyártott
világhírû porcelán értékén
felül az is növeli, hogy csak igen kevesen lehetnek
akik megkapják és
valóban csak átlagon felüli teljesítményekért.
Honlapunkon a díjról külön oldalt talál.
A Herend emblémára
klikkelve pedig megtekintheti
a világhírû gyár honlapját és
múzeuma kincseit.
_____________________________________ |
|
Szent József
oltár
A jobb oldali hajóban található Szent József
oltára, mely húsvétkor a szentsír,
karácsonykor pedig a betlehem oltáraként
szerepel szépen feldíszítve. Ez az oltár
1955-ben készült Tóth apát
úr buzgólkodása révén, testvéröccse
Ferenc, aki ferences szerzetes volt
és oltárkészítõ a mestersége,
õ készítette.
Az oltárképet Kékesi László
festette 1955-ben. Az oltárban Szent
Jusztin és
Szent Liberius vértanúk ereklyéi találhatók,
akiket együtt fejeztek le
164-ben Marcus Aurelius császár idejében.
|
|
Szent
László király festménye
Az oltár mellett balról, Szent László királyt
ábrázoló, Somos Éva festõ-restaurátor
által 1999-ben gondosan helyreállított
festmény található, melyet Szelle
András készített 1929-ben. A
kép aknaszilánkoktól sérült a
II. világháború
idején, majd a háború után
szakszerûtlenül
átkenték és már a teljes tönkremenés
határán volt, a festék sok helyen pergett
róla. A mostani
látvány szinte lenyûgözõ. A festőnek, a király megformálásához
mintaként, a budavári Szent István Teremben lévő Roskovics Ignácz által 1902-ben festett, Szent László király kép
szolgált, melyhez az ott látható arany háttér helyett, Szent László korabeli hátteret festett címerrel, ülő székkel. A
szent királyt egy lépcsőn lévő szőnyegre állította, jobb oldalán egy
földig érő terítővel borított asztalon Őfelségével, a Magyar Szent
Koronával.
|
|
Szent
József szobra
Szent László király képe mellett balra
található
Szent József tiroli faragású,
gyönyörû
szobra. A tiroli faszobor a kis
Jézust a földgömbbel kezében tartó Szent
József ismert, de ritka ábrázolás. A szobor
szép tiroli faragás. |
|
A
gonoszt legyõzõ
Szent Mihály
festmény
A St. József oltár jobbján a fölséges
Isten ellen fellázadt
gonoszlélek felett gyõzedelmeskedõ Szent Mihály
fõangyalt ábrázoló festményt láthatjuk,
amelyet Binnyei István készített
1909-ben. |
|
St.
Gellért püspök zászlója
A fali vitrinben St. Gellért püspök zászlója
található, melyet II. János Pál pápa
áldott
meg a jubileumi szentévben a Szent Péter téren,
ahol
a világ összes szentjének
készítettek zászlót és a
Nagy Jubileum
évében 2000-ben Mindenszentek ünnepén a St.
Péter téren jelen
volt. A zászlót Jobbágy Lajos és
családja
ajándékozta templomunknak. |
|
Harangjaink
A toronyban 4 harang van, a lélekváltság harangtól
emelkedõ súlyban felsorolva, van egy 65kg, egy 125kg,
egy 282kg
és a legnagyobb 615 kg-os, melyet háromszor kellett újra
öntetni, mivel úgy az elsõ, mint a második
világháborúban besorozták katonának,
ágyút öntöttek belõle. Sajnos az elsõ
világháború utáni újraöntés
illetve a harang szentelése tragédiába torkollott.
Az új harangot
felszentelték a templom elõtti téren, majd a hívek
bevonultak a Szentmisére. A munkások helyére húzták
a harangot hogy mire a hívek
a Szentmise után kivonulnak, már
meghallgathassák az új harang hangját.
Az egyik munkás, hogy a kötelet ne kelljen cipelnie, a torony
ablakából ledobta azt a földre. A puffanást
hallva, valaki
a templomban elkiáltotta magát,
hogy: "emberek dõl a torony"! Az
ezt követõ pánikban összevissza taposták
egymást az emberek. Sajnos haláleset
is történt. A misézõ atya, aki
látta,
hogy nincs semmi baj, ám mégsem hallgat
senki a nyugtató szóra,
hanem egymást
tapossák az emberek, ezalatt
a pár perc alatt amíg a tumultuózus jelenetek
zajlottak olyan megrázkódtatás érete, hogy
hazatérve pár nap alatt teljesen megõszült,
a haja hófehér
lett.
|
|
A
templom elektromos rendszere
A templom speciális ektromos rendszerrel van ellátva,
ami computeres vezérlõrendszert
és távkapcsolásos, távirányitott
rendszert jelent, amely többlépcsõs
élet és vagyonbiztonságot védõ egységeket
tartalmaz. Az ilyen
vezérlõ rendszerekre jellemzõ
bonyolultság
ellenére is egyszerûen kezelhetõ, sõt
automatikus vezérlésre is állítható.
A rendszer még áramkimaradás esetén is,
automatikusan önmûködõ üzemre
kapcsol, amennyiben a templom biztonsága ezt szükségessé
teszi.
|
|
A
trianoni hõsi emlékmû
Kívül a templom mellett jobb oldalt találjuk a trianoni
emlékmûvet, amely egyben
az I. és II. világháborús hõsök
emlékmûve
is. Az emlékmû félárbócra
eresztett zászlaja
arra az igazságtalan trianoni
döntésre emlékeztet bennünket, amelyet
a franciáktól kaptunk "ajándékba".
A turult Trischler Ferenc
szobrászmûvész
készítette, aki a Kultúrház elõtt
álló St. István szobrunkat is megalkotta. |
|
St.
Vendel apát szobra
A templom elõtt a járda mellett St. Vendelnek, a
pásztornépek oly kedves szentjének a szobrát
találjuk, melyet egy állatvész után
hálából emeltek. Szent Vendel apát tisztelete
mindenhol él a jászság területén.
Lajosmizsén
nem csak szobra van, hanem Szent Vendelrõl utcát is neveztek
el õseink. Tholey apátja mint egyszerû
kóbor szerzetes járta a mezõket és nem csak
lelki ügyeikben volt
vígasza a nyájaikat õrzõ pásztoroknak,
hanem állataik sebeit is meggyógyította. Nagy tiszteletnek
örvendett így messze földön.
|
|
Harangjátékunk
Harangjátékunkat, mely 24 harangból
áll a magyarság
honfoglalásának millecentenáriuma és templomunk
építésének a centenáriuma alkalmából
állítta a város közadakozásból,
amelyhez a Kalocsa -Kecskeméti Fõegyházmegye
is hozzájárult egymillió Ft-al
Dankó László
érsek úr jóvoltából. |
|
A
plébánia-épület és
a templomkert
piramis-hárs együttese
A plébánia Asztalos József kanonok-fõesperes
atya idejében épült. Falát
két relief
díszíti Jézus és Mária szíve,
ill. az apró
képek Jézus ill.Mária életébõl
idéznek fel történéseket. A plébánia
1975-77-ben épült, s most 1999 és
2002 között felújítást nyert.
A templom körüli
park piramis hársfái egyedülálló
együttest alkotnak. Sehol máshol
Hazánkban nem található meg ez
a fajta. Hatóanyaga a hagyományos hárs-nak
többszöröse. A templom építésekor
érkezett faanyaggal jöhetett ide
a magja és csak ezt a klímát szereti valami miatt,
mert máshol nem szaporodik,
még az egyetemen sem tudták
az elvitt facsemetéket életben
tartani,
illetve szaporodásra bírni. Itt
ezt a klímát
viszont nagyon szeretheti, mert nálunk szaporodik és
meg is marad. |
|