Szent Pál apostol
a korintusiaknak ezt írja levelében:

Szóljak bár az emberek vagy az angyalok
nyelvén, hogyha szeretet nincs bennem,
csak zengõ érc vagyok, vagy pengõ cim-
balom.Legyen bár prófétáló tehetségem,
ismerjem bár az összes titkokat, minden
tudományt, legyen akkora hitem, hogy a
hegyeket mozgassam, ha szeretet nincs
bennem, mit sem érek. Osszam el bár az
egész vagyonomat a szegényeknek, ves-
sem oda testemet hogy elégessenek, ha
szeretet nincs bennem, mit sem használ
nekem. A szeretet türelmes, a szeretet jó-
ságos, a szeretet nem féltékeny, nem kér-
kedik, nem gõgösködik, nem tapintatlan,
nem keresi a magáét, s haragra sem ger-
jed. A rosszat nem rója föl. Nem örül a go-
noszságnak, de együtt örül az igazsággal.
A szeretet mindent eltûr, mindent elhisz,
mindent remél, mindent elvisel, a szere-
tet nem múlik el sohasem.A prófétálás is
megszûnik, a nyelvek elhallgatnak, a tu-
domány elenyészik, tudásunk is csak tö-
redékes, miként a prófétálásunk is.Mikor
azonban eljön a beteljesedés, minden a-
mi töredékes, véget ér!